Veszélyben az egészségpénztárak
Az egészségpénztárak a tagjaik és azok családtagjai számára 2005-ben már 21,8 milliárd forint értékű szolgáltatást finanszíroztak, ez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) teljes kiadása 1,4 százalékának felel meg. Ráadásul komoly szerepet vállalnak a paraszolvencia kiváltásában is, hiszen fennállásuk óta több mint százmilliárd forint értékben teljesítettek a számviteli törvénynek megfelelő adózott szolgáltatást. Figyelemre méltó az a tény is, hogy 2005-ben a tagok számára finanszírozott szolgáltatások 31 százaléka – összhangban a Zöld könyvben meghatározottakkal – már a betegségek megelőzését célozta.
A tanulmány szerint az önkéntes egészségpénztárakban felhalmozott 35 milliárd forintnyi vagyon és a rendelkezésre álló szervezői-szakmai tapasztalat pontosan ott tud segíteni, ahol az állami ellátórendszer szerepvállalása korlátozott. Az egészségpénztárak már jelenleg is kiemelt szerepet játszanak a munkáltatói és egyéni öngondoskodás meghonosításában, enyhítve az állami egészségügyi ellátórendszer terheit. Külön figyelemre méltó, hogy a pénztártagok jogán a közeli hozzátartozók – így a legjobban rászorult réteg, a nyugdíjasok is – igénybe vehetik a pénztári szolgáltatásokat. A becslések szerint így az 540 ezer pénztártag a családtagjait is figyelembe véve már 1,3 millióan részesülhetnek az egészségpénztár által finanszírozott szolgáltatásokból.
Az önkéntes egészségpénztárak eddigi fennállásuk alatt sokat tettek azért, hogy formálják tagjaik szemléletét: a prevenciós szolgáltatás igénybevétele csökkenti a gyógyítószolgáltatások igénybevételét, nem is beszélve arról, hogy csökkenti a betegségben töltött időt, így a táppénzkassza kiadásait.
Ezek az intézmények (főleg a munkahelyi alapon szerveződő pénztárak, mint pl. a Dimenzió vagy a Honvéd) sokat tettek azért, hogy tagjaik szervezett szűrővizsgálatokon vegyenek részt. Különösen a Dimenzió Egészségpénztár dicsekedhet komoly eredményekkel: a betegségek korai felismerésével sikerült elérniük, hogy tagjaik csaknem fele már teljesen egészségesnek mondhatja magát. A nemzetgazdaság szempontjából is figyelemre méltó az a tény, hogy az önkéntes egészségpénztárak tagjai kevesebb időt töltenek betegszabadságon és táppénzen, mint azok, akik nem törődnek egészségükkel.
Az elmúlt évtizedek nemzetközi tendenciája, így Magyarország sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az egyes uniós országok egészségügyi reformjai során az állami ellátórendszerek egyre kevesebb feladat ellátását vállalták magukra. Bizonyosnak tűnik, hogy a magyar egészségügyi rendszer is több pilléren fog nyugodni, tehát az egyéni igényeket kielégítő önkéntes pénztáraknak meghatározó szerepe lesz, annál is inkább, mert az OEP-n kívül az önkéntes egészségpénztár az az intézmény, amely jelenleg a legtöbb ember egészségügyi ellátását szervezi. Ebben a szférában már rendelkezésre áll az a tudás és szakmai tapasztalat, amit például az OEP az egyéni egészségszámla bevezetésével tervez.
A szövetség szerint az OEP-finanszírozásból kieső szolgáltatások vagy a bevezetendő vizitdíjak, illetve co-payment finanszírozásban az önkéntes egészségpénztárak jelenthetik a megoldást.
A reform számíthat az egészségpénztárak egyéni számlavezetési és egészségügyikártya-menedzselési tapasztalataira is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral és a népegészségügyi programmal való tervezett együttműködés pedig komoly eredményeket hoz a betegségek korai felismerésében, a népesség egészségi állapotának javításában, a várható élettartam növekedésében, az állami egészségügyi kiadások csökkentésében.
Az egészségpénztárak forrásgyűjtő szerepe jelentős lehet az életpálya során eltérő korban felmerülő betegségekre való előtakarékoskodás meghonosításában. De meghatározó szerepet vállalhatnak az OEP újonnan létesítendő ápolási biztosítás ágában is, hiszen már ma is nyújtanak ilyen jellegű szolgáltatást.
A szakértők által felvázolt jelenlegi problémás helyzetben a jó ütemben fejlődő egészségpénztárak enyhíthetik a bajt: rajtuk keresztül már most több mint félmillió család elérése biztosított. Amennyiben az önkéntes egészségpénztárak a törvényben meghatározott küldetésüket teljesítik (a pénztártagok egészségének megőrzése és helyreállítása), hosszú távon tehermentesítik az OEP kasszáját, hiszen az egészséges ember ritkábban veszi igénybe az állami ellátást, nem is beszélve az ország humánerőforrásra épülő versenyképességének javításáról.
Ugyanakkor ezeknek a felismeréseknek teljesen ellentmond a Gyurcsány-csomag, amely 2007 második fél évétől meg kívánja adóztatni a pénztártag által igénybe vett prevenciós szolgáltatásokat. A szövetség szerint, ha ezen nem változtatnak, sérül az önkéntes egészségpénztáraknak törvényben meghatározott küldetése, amely szerint szolgáltatásaiknak az egészség védelmét, annak megőrzését kell szolgálniuk a mindenkori OEP szolgáltatásainak kiegészítésével. Megtörne az a kedvező tendencia is, hogy a pénztártagok által igénybe vett szolgáltatások között évről évre nagyobb arányban kap helyet a prevenció.
Ráadásul a parlament elfogadta a Gyurcsány-csomag azon pontját is, amely 2007. január 1-jétől mindössze havi 13 100 forintban korlátozza a munkavállalónként adható munkáltatói hozzájárulást. Ez a szigorítás hosszú távon az önkéntes egészségpénztári szféra növekedési ütemének megtorpanását okozhatja, miközben az már jelenleg is az öngondoskodás meghatározó pillére, amelyre a várhatóan megvalósuló egészségügyi reform végrehajtása során építeni lehet.
Önkéntes egészségkasszák
A mindenkori tb szolgáltatásait kiegészítő forma (erre saját zsebből költöttünk a saját és a család egészsége érdekében). A finanszírozható szolgáltatásokat jelenleg kormányrendelet határozza meg.A munkáltató adó- és járulékmentesen fizetheti be munkavállalója után a tagdíjat. Az idén ez munkavállalónként nem haladhatja meg a havi 62 500, évente a 400 ezer forintot. 2007. január 1-jétől havonta 13 100 forint a korlát.
Adókedvezmény jár az egyéni befizetésre: a befizetések 30 százalékát visszaigényelheti a tag a személyi jövedelemadójából. További 10 százalék kedvezmény jár az egyéni számlán két évre lekötött összeg után, vagy amit prevenciós (egészségmegőrzési) szolgáltatásokra költ a tag. (Max. 100 ezer forint az adókedvezmény, a 2020. január 1-je előtt öregségi nyugdíjkorhatárt elérőknél pedig 130 ezer forint. Önkéntes nyugdíjpénztárral együtt max. 120 ezer, illetve az idősebbek esetében 150 ezer forint.) Az adókedvezményt fedezeti alapon írják jóvá.
A fel nem használt pénz kamatozik.
A szolgáltatók akár
30 százalékos árkedvezményt is adnak a pénztártagoknak.
Az egészségpénztárak kizárólag a számviteli törvénynek megfelelő számla ellenében finanszírozzák szolgáltatásaikat: jelentős a szerepük az egészségügyi feketegazdaság és a paraszolvencia visszaszorításában.
A munkáltató adó- és járulékmentesen fizetheti be munkavállalója után a tagdíjat. Az idén ez munkavállalónként nem haladhatja meg a havi 62 500, évente a 400 ezer forintot. 2007. január 1-jétől havonta 13 100 forint a korlát.
Adókedvezmény jár az egyéni befizetésre: a befizetések 30 százalékát visszaigényelheti a tag a személyi jövedelemadójából. További 10 százalék kedvezmény jár az egyéni számlán két évre lekötött összeg után, vagy amit prevenciós (egészségmegőrzési) szolgáltatásokra költ a tag. (Max. 100 ezer forint az adókedvezmény, a 2020. január 1-je előtt öregségi nyugdíjkorhatárt elérőknél pedig 130 ezer forint. Önkéntes nyugdíjpénztárral együtt max. 120 ezer, illetve az idősebbek esetében 150 ezer forint.) Az adókedvezményt fedezeti alapon írják jóvá.
A fel nem használt pénz kamatozik.
A szolgáltatók akár
30 százalékos árkedvezményt is adnak a pénztártagoknak.
Az egészségpénztárak kizárólag a számviteli törvénynek megfelelő számla ellenében finanszírozzák szolgáltatásaikat: jelentős a szerepük az egészségügyi feketegazdaság és a paraszolvencia visszaszorításában. Legjellemzőbb szolgáltatások Gyógyítószolgáltatások
– patika: gyógyszerek – beleértve a homeopátiás gyógyszereket
– gyógyászati segédeszköz, szemüveg, kontaktlencse vásárlása
– orvosi ellátás (járóbeteg-ellátás, kórház, szanatórium, rehabilitáció, szakorvosi ellátás, fogászat, bőrgyógyászat, fül-orr-gégészet, gyermekgyógyászat, reumatológia, szemészet, traumatológia, pszichiátria), szakápolás, természetgyógyászat, gyógytorna
Prevenciós, életmód-
javító szolgáltatások
– patikában forgalmazott gyógyteák, fog- és szájápolók, OGYI-engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedélyes gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek
– gyógyfürdő, gyógyüdülés, fitnesz-, sporteszköz
– az egészségi állapotot felmérő és szűrővizsgá-latok-->
