Erősíteni akarják a finnek vállalkozói kedvét
Finnországban csak 2007. március 18-án rendezik a soron következő parlamenti választásokat, de az ottani munkaadói szervezet (Elinkeinoelämän Keskusliitto, EK) már az idén októberben közzétette azokat az elvárásait, amelyeket a leendő kormánnyal szemben támaszt. A 34 oldalas programfüzet korai megjelenését az indokolja, hogy a pártok már a választási kampány kezdete előtt világosan láthassák, melyik az üzleti élet szempontjai, milyen problémák megoldását várják a munkaadók a politikai elittől, illetve ők maguk milyen megoldásokat javasolnak.
El kell távolítani a növekedést gátló akadályokat a vállalkozások útjából – véli Leif Fagernäs, az EK vezérigazgatója. Szerinte jelenleg kedvezőek ugyan a finn makrogazdasági mutatók, de már a közeljövőben egyre meghatározóbbak lesznek a növekedés akadályai. A népesség elöregedése gyorsabb, mint a fejlett országok zömében, s ez veszélyezteti az államháztartás egyensúlyát. Ráadásul Finnországban egyre kevesebbet ruháznak be a gyártási kapacitások bővítésébe vagy megújításába.
A finn a világ legversenyképesebb gazdaságai közé tartozik – kívülről nézve. Az EK szerint azonban egyáltalán nincsenek a csúcson, s ezért további javulás indokolt. Ahhoz, hogy Finnország legyen a világ legversenyképesebb gazdasága, nyitott gazdaságra, sikeres vállalatokra és alkotó, cselekvő, aktívan részt vevő emberekre van szükség – figyelmeztet a szervezet, amely első számú küldetésének a kiemelkedő versenyképesség elérésének és további javításának az elősegítését tartja. Ezért szükséges már most társadalmi vitát kezdeni a finn munkaadói szervezet szerint arról, hogy miként járulhat hozzá a versenyképesség javítása a legfontosabb társadalmi célhoz, a jóléti társadalom megőrzéséhez, illetve fenntartható fejlődéséhez.
A versenyképesség javításának egyik fő akadálya, hogy Finnországban túl kevés a vállalkozó – állapítja meg az EK. Az 5,2 millió lakosú országban 232 ezer cég működik, vagyis körülbelül hatvanezerrel kevesebb, mint amennyire a világ élvonalába tartozó vállalkozói kedvet felmutató országok utoléréséhez szükség lenne. Az az alapvető gond, hogy a finnek „szívesebben támaszkodnak másokra, ahelyett, hogy a saját lábukra állnának” – találja meg a fő okot a finn néplélekben a munkaadói szervezet.
A vállalkozó kedv erősítésének egyik fő eszköze az oktatás lehet az EK szerint. Az iskolai tananyagba a vállalkozói alapismereteket is fel szükséges venni, s el kell magyarázni a fiataloknak, milyen alternatívát kínál az önálló cég alapítása az alkalmazotti léttel szemben. „Sok kis- és közepes vállalat alapítója vagy vezetője mesélné el szívesen élettörténetét a fiataloknak: mi a cég története, hogyan lett sikeres, miért éri meg működtetni, és milyen tulajdonságokra van szükség ahhoz, hogy az emberből jó vállalkozó lehessen” – véli a munkaadói szervezet.
Úgy gondolják, gondok vannak a termelékenységgel is. Az egységnyi munkaerő ráfordításával előállított hozzáadott érték Finnországban alacsonyabb, mint az EU-átlag. Az Egyesült Államokénál egyenesen húsz százalékkal alacsonyabb a finn termelékenység. Az örökös fő mércének számító szomszédos Svédországhoz képest a termelékenységük a kilencvenes évek közepéig fokozatosan javult, azóta azonban stagnált, vagyis megmaradt a különbség (természetesen a svédek javára). Tovább súlyosbítja ezt a problémát a népesség elöregedése (amely Finnországban gyorsabb, mint az EU-átlag), az évtized végére ugyanis megáll a munkavállaló korú népesség növekedése.
Persze nehéz javítani a termelékenységet, ha az adórendszer nem ösztönöz a munkára. Márpedig Finnországban egyenesen elriaszt tőle – véli az EK. Az Eurostat számításai szerint valóban a finneknél a legmagasabb a jövedelem-, a vagyon- és egyéb, a munkát terhelő adók súlya a teljes adóbevételen belül. A munkaadók szerint sokkal inkább a fogyasztás adóztatása irányába kellene elmozdulnia a következő kormánynak.
Van súlya az EK szavának
Az EK 2005 elején jött létre a szolgáltatási szektor és az ipar munkaadóit tömörítő szervezetek egyesüléséből. Jelenleg 16 ezer cég a tagja, ezek 98 százaléka a kis- és középvállalatok közül kerül ki.A tagság állítja elő a finn GDP 70 százalékát, az exportból pedig nem kevesebb mint 95 százalékkal részesedik.
A tagság által foglalkoztatott munkavállalók száma eléri a 900 ezret.
Az EK célja, hogy a munkaadók egységes hangon és ugyanolyan hatékonyan szólalhassanak meg a különféle gazdaságpolitikai vitákban.
A tagság állítja elő a finn GDP 70 százalékát, az exportból pedig nem kevesebb mint 95 százalékkal részesedik.
A tagság által foglalkoztatott munkavállalók száma eléri a 900 ezret.
Az EK célja, hogy a munkaadók egységes hangon és ugyanolyan hatékonyan szólalhassanak meg a különféle gazdaságpolitikai vitákban.-->
