Átrendeződik a lakáshitelpiac

Az elmúlt években fokozatosan veszítettek súlyukból a lakáshitelek, és ma már egyértelműen csak a svájcifrank-alapú új kihelyezések tartják életben a növekedést – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

A lakásépítési, illetve -vásárlási célú kölcsönök részaránya fokozatosan, de stabilan csökkent a májusig számított három év alatt: 2004-ben a kihelyezett lakáshitel-állomány még a háztartások összes tartozásának 65 százalékát adta, viszont mára 55 százalékra mérséklődött ez az arány.

A folyamat vélhetőleg a jövőben is folytatódik, és néhány éven belül túlsúlyba kerülhetnek a fogyasztási típusú hitelek a lakáscélúakkal szemben: a májusig tartó egy év alatt ugyanis a háztartások összhitelállománya több mint 22 százalékkal emelkedett, viszont a lakáshiteleknél „mindössze” 15 százalékos bővülést tudtak elérni a pénzügyi szolgáltatók.

A mellett, hogy a lakáshitelek fokozatosan veszítenek a jelentőségükből a bankok lakossági hitelportfóliójában, az állományon belül is jól látható átrendeződés zajlik. A korábban – és persze jelenleg is – meghatározó súlyt képviselő forinthitelek szerepe folyamatosan csökken, sőt az elmúlt egy évben már nominálisan is mérséklődött az állomány. (2006 májusához képest nagyjából 50 milliárddal kevesebb forinthitelt tartottak nyilván a bankoknál, tehát az új forintkölcsön-kihelyezések volumene ma már nem éri el a törlesztésekét, illetve visszafizetésekét.)

A devizaalapú kihelyezések mennyisége ugyanakkor óriási ütemben nő: ez viszont nem a piac bővülésével, hanem a kedvezőbb kondíciókkal, illetve az alacsony bázissal magyarázható.

A devizaalapú lakáshiteleknél gyakorlatilag egyeduralkodó a svájci frank: két hónappal ezelőtt már több mint 1000 milliárdnyi kölcsönt tartottak nyilván az alpesi ország fizetőeszközében, viszont a közös devizától mindössze 40 milliárdnyi állományra tellett. A rendkívül gyors bővülés miatt – a svájci frankban nyilvántartott lakáshitelek állománya két év alatt ötszörösére nőtt – a devizahitelek súlya is gyorsan emelkedik a bankoknál: 2005-ben még minden nyolcadik lakáshitelforintot tartottak nyilván idegen fizetőeszközben, most viszont már meghaladja a 38 százalékot a devizakölcsönök aránya.

A devizahitelek térnyerése miatt viszont változékonyabbá váltak a lakáshitel-állományi adatok: a svájci frank árfolyammozgása ugyanis jelentős hatást gyakorol a hitelintézetek számaira is. A devizában nyilvántartott tételek arányának csökkenése ugyanakkor pusztán a devizapiaci fejleményektől nem várható, hiszen mind a svájci frank, mind az euró kurzusa igen alacsony szinten mozog a forinttal szemben. VG