Emelést mérlegel az EKB

Az augusztusi kamatdöntések legnagyobb kérdése az lehet, hogyan tudja Jean-Claude Trichet EKB-elnök felkészíteni a piacokat egy szeptemberi 25 bázispontos kamatemelésre. Ma tartja kamatmeghatározó ülését az EKB és a Bank of England, azonban az elemzők egyhangúlag mindkét monetáris testülettől szinten tartást várnak. Az eurózóna alapkamata így 4 százalékon, míg a brit ráta 5,75 százalékon maradhat a döntés után. Az elemzők nagy része ugyanakkor úgy véli, szeptemberben folytathatja kamatemelési ciklusát az EKB, és év végéig az angol alapkamat is 25 bázisponttal, 6 százalékig emelkedhet.

Trichet dilemmája abból adódhat, hogy az elmúlt években minden, kamatemelést megelőző hónapban „éberségre” vagy „fokozott éberségre” figyelmeztetett a döntés utáni kommentár, ezért ezt a szigorítás egyértelmű jelének tekintik a piacon. A mai tanácskozás azonban rendhagyó módon telekonferencián keresztül zajlik, a döntés után pedig nem készül kommentárral az EKB.

A júliusi kamattartás után Trichet egyértelműen nyitva hagyta az utat a további emelések előtt – közölte Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Bár a 13 országot tömörítő eurózóna inflációja júliusban az előző havinál kedvezőbb, 1,8 százalékos volt, ez nem jelenti a várható szigorítás eltolását. Az áremelkedések kedvező alakulásában ugyanis közrejátszhatak a mérséklődő energia- és élelmiszerárak, így a maginfláció értéke továbbra is kérdéses. Az elemzők a harmadik negyedévben már akár 2,4 százalékos inflációt is el tudnak képzelni – közölte Suppan.

A felfelé ható inflációs kockázatok és a kedvező növekedési kilátások eredményeként további monetáris szigorítás várható az eurózónában – mutatott rá a múlt havi kommentár lényeges pontjaira Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Így várhatóan 4 százalék felett tetőzik az irányadó kéthetes refinanszírozási ráta értéke. Az indoklás azonban nem tartalmaz egyértelmű utalást a kamatemelések ütemének gyorsítására, így a korábbiak figyelembevételével a várható kamatemelés időpontja szeptember lehet Trippon szerint. Bár a trend feletti növekedés és az inflációs kockázatok indokolhatják a további szigorítást, nem szabad figyelmen kívül hagyni az elmúlt időszakban megjelent óvatosságra intő makrogazdasági adatokat sem. A bizalmi indexek egyelőre igen erős szinten állnak, azonban egyértelmű jelei vannak annak, hogy a konjunktúra tetőzését követően mérsékelten lassul a gazdaság. Ehhez jön az euró árfolyamváltozásának korlátozó hatása. Amennyiben a közös európai fizetőeszköz felértékelődése folytatódik, csökken az esélye annak, hogy az alapkamat eléri a 4,5 százalékos szintet – ezt egyébként a görbe jelenleg szinte teljes biztonsággal árazza. VG