Elvesztette az ország tartalékait a két gázóriás, brutális per van készülőben – teljes a hírzárlat, mindenki terel

Egyre komolyabb konfliktus bontakozik ki a világ legnépesebb országa és két óriásvállalat között. Több forrás is arról számolt be, hogy India több mint 30 milliárd dollár kártérítést követel a Reliance Industries és a BP vállalattól egy választottbírósági ügyben, mivel állítása szerint a szóban forgó vállalatok nem termeltek elegendő gázt a tengeri mezőiből.

A Reuters cikke szerint a bíróság 2016 óta tárgyalja Indiában a Krishna Godavari-medence D6 blokkjában található két mélytengeri mező, a D1 és a D3 gázkitermelésével kapcsolatos vitát. A háromtagú bíróság várhatóan 2026 közepén hozza meg ítéletét – állítja a tárgyalás menetrendjét ismerő forrásaira hivatkozva a hírügynökség. Ha ítélet születik, azt az indiai bíróságok előtt lehet megtámadni.

A D1 és D3 mezők India első nagy mélytengeri gázprojektjei, fejlesztésükkor kulcsfontosságúnak számítottak az ország energiafüggetlenségének megerősítésében. Azonban a nagy horderejű projekt vízbehatolás és tározónyomás okozta termelési nehézségekkel, valamint a kormányzattal folytatott költségmegtérülési vitákkal küszködött, emiatt nem tudta teljesíteni azt a termelési mennyiséget, amelyet reméltek tőle.

2012-ben az olajügyi minisztérium írásbeli nyilatkozatban tájékoztatta a parlamentet, hogy a D6 gázmezőkkel kapcsolatos munkálatok megkezdése előtt a Reliance a D1 és D3 mezők kitermelhető tartalékát 10,3 ezermilliárd köbméterre becsülte, később azonban ezt 3,1 ezermilliárd köbméterre módosította. Az indiai kormány a választottbírósági eljárásban azzal érvelt, hogy bár a Reliance a D1 és D3 mezők kitermelhető gázkészleteit körülbelül 10 ezermilliárd köbméterre becsülte, ám ennek csupán nagyjából 20 százalékát termelte ki.

India történetének legnagyobb kártérítési követelése

A 30 milliárd dolláros követelés az indiai kormány által valaha egy vállalat ellen benyújtott legnagyobb összegű követelés, amelynek középpontjában azaz állítás áll, hogy a vállalatok rossz gazdálkodása a D1- és D3-tartalékok nagy részének elvesztéséhez vezetett.

A Reliance és az indiai kormány közötti termelésmegosztási szerződés értelmében a vitákat egy kölcsönösen elfogadott választottbírósági testületnek kell rendeznie.

A Reuters forrásai szerint a kormány követelése mögött az áll, hogy szerintük a Reliance és a BP köteles a hiányzó mennyiség értékét kifizetni az államnak. A választottbíróság előtt a Reliance és a BP vitatta, hogy bármivel is tartoznának a kormánynak.

A kormánnyal kötött szerződés értelmében a Reliance és partnerei a gáz- és olajértékesítésből származó költségeket megtéríthették, mielőtt a nyereséget megosztották volna a kormánnyal. Az indiai állam nyereségrészesedése az első évben 10 százalék volt, és a szerződés értelmében a költségek megtérülése után emelkedhetett – állította a kormány korábbi nyilvános nyilatkozataiban.

A választottbírósági tárgyalások során a kormány azzal indokolta 30 milliárd dolláros kártérítési igényét, hogy a szerződés alapján minden felfedezett gáz az ő tulajdonát képezi, és hogy a rossz gazdálkodás miatt a tartalékok nagy része elveszett. Állításai szerint a Reliance rosszul kezelte a mezőket, mert túl agresszív termelési módszereket alkalmazott, ami azt jelentette, hogy kevesebb kútból termelték ki a gázt, mint az eredetileg tervezett.

A kormány szerint a Reliance csak 18 kutat használt a tervezett 31 helyett, megfelelő infrastruktúra nélkül, ami károsította a tárolót.

A Reuters ugyanakkor kiemelte, hogy egyik érintett fél sem kívánt nyilatkozni az ügyben, vagyis sem az indiai kormány, sem a Reliance, sem a BP nem kommentálta az értesülést.

Utolsó dobásként új stratégiával állt elő a BP

A BP egykor szoros versenyben volt az Exxonnal és a Shell-lel a világ legnagyobb nemzetközi integrált olajvállalata címért, mindhárom vállalat 200 milliárd dollár körüli piaci kapitalizációval lépett be az új évezredbe. Huszonöt év elteltével a verseny gyakorlatilag eldőlni látszik, az Exxon az 500 milliárd dolláros kapitalizáció körül mozog, míg a BP küzd, hogy tartsa a 80 milliárd dolláros szintet, és a másik európai egykori versenytárs, a Shell is csak 200 milliárd dollár körül van.

Rengeteg hibás döntés vezetett ahhoz, hogy a BP a nemzetközi integrált olajvállalatok között az ötödik helyre csússzon, az összes olajvállalatot tekintve pedig kicsússzon az első tízből. Az olajipari vállalat idén márciusban élesen módosította zöldtörekvéseit, a fókusz ismét a szénhidrogénekre került.