Itt van Magyarország új fővárosa: ezrével nőhetnek ki a földből az új lakások, a kezek a start gombon – berobbanthatják a Főnixet, ami mindent megváltoztathat

Pillanatok alatt öt-hatezer új lakás nőhet ki a földből Debrecenben. A fejlesztéseket a befektetői bizalomra is jótékonyan ható Otthon Start pörgeti, a felhajtóerőt pedig a növekvő lakosságszám adja. Papp László polgármester szerint a növekvő lakásigény már évekkel ezelőtt komoly kihívást jelentett a városnak, ezért is hirdették meg a Főnix Lakásprogramot, amiben egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban a munkaadók, a munkavállalók, illetve az önkormányzat saját ingatlankezelő cége részvételével valósul meg a bérleti konstrukció finanszírozása. 

A kormány által életre hívott Otthon Start program nem csak a lakásra várókat ösztönzi arra, hogy a kedvezményes hitel igénybevételével saját lakásra tegyenek szert, de a lakástulajdonosokat és ingatlanfejlesztőket is abba az irányba tolja, hogy a bérleti hasznosítás helyett a gyorsabb megtérülést jelentő értékesítésben gondolkodjanak. Ezt a piaci realitást érzékelve függesztették fel a Főnix Lakásprogramot, ám a polgármester arra számít, hogy a jövő év második felétől újra lehet majd igény a speciálisan debreceni bérleti konstrukcióra. 

Felgyorsult az új lakások építése

Az Otthon Start hatására az új lakások építése részben felgyorsult, részben pedig teljesen új fejlesztések indultak el. Mintegy kétezer lakás építése gyakorlatilag már startra kész, három-négyezer pedig az előkészítés különböző fázisában van. 

Elsősorban lakóparkok épülnek a város keleti és déli részén – parkonként jellemzően 100-500 lakással –, de tervben van egy 1200 lakásos lakópark megvalósítása is, amihez egy a Civaqua-program keretében megvalósuló tórendszer is csatlakozik. A program a város természeti környezetének vízvisszapótlására hivatott, 40 plusz 5 milliárd forintos – túlnyomórészt EU-s pénzekből finanszírozott fejlesztésekből áll. 

Papp László: a vízkincs a debrecenieké

Emellett 23 milliárd forintos költséggel folyamatban van az úgynevezett szürkevízhálózat kiépítése is. Ezzel a nagy vízigényű ipart – elsősorban az akkumulátorgyárakat – fogják tisztított szennyvíz és felszíni víz keverésével előálló ipari vízzel ellátni. 

• A cél ezzel a város alatt lévő nagy értékű rétegvízkincs – amelyet elsősorban emberi fogyasztásra kíván a város használni – kímélése. 
• Az ipari víz előállításhoz szükséges szennyvíztisztító már épül, és 
• folyik a csatornarendszer kivitelezése is. 
• Az új hálózatra a polgármester tájékoztatása szerint 2026-ban kapcsolódhatnak majd rá az ipari üzemek. (A szürkevízhálózat és a Civaqua-program között semmilyen átjárás nincs: míg az előbbi ipari célokat szolgál, utóbbinak jóléti és természetvédelmi funkciója van. Egyebek mellett ez hivatott enyhíteni a Nagyerdő talajának vízhiányát, illetve vizet biztosítani a várost keletről és délről határoló jóléti tavakba is.) 

 – fogalmazott a polgármester. 

Hamarosan elkészül az okosváros-irányítási központ 

A nagy gyárak beindulása már eddig is jelentős változásokat generált a város életében, ehhez hatalmas út-, vasút- és közműfejlesztésekkel igyekeznek felzárkózni. Négy nagy közlekedési csomópont fejlesztése 14 milliárd forintos állami forrásból már most is folyamatban van, s ezek átadása jövő év elejére várható. Papp László polgármester szerint azonban nem lehet újra és újra milliárdokból csomópontokat bővíteni, más megoldást kell találni. 

Enyhítheti ugyan a közlekedési nyomást, ha a visszaköltözésekkel némiképp csökken a várost naponta autóval megközelítők száma, de valódi megoldást mégis az hozhat, 

• ha P+R parkolók építésével igyekeznek az autós forgalmat a városközponttól távolabb megfogni, 
• az utasforgalmat pedig minél inkább a közösségi közlekedési eszközökre terelni. 
• Ehhez az okosváros-irányítási központ már épül, és 2026-ban rendszerbe is áll, valamint 
• 25 új, a helyi közösségi közlekedést segítő autóbusz beszerzése is folyamatban van. 

A BMW már gőzerővel működik, felkészül a CATL 

Az autógyár tömegtermelésének beindulása Papp László értékelése szerint is Debrecen közel 700 éves városi történetének egyik legnagyobb jelentőségű gazdasági előrelépése. 

– mondta a polgármester. Emellett azonban beszállítói hálózatát, az idetelepült üzemeket, logisztikai igényeket is figyelembe véve elementáris hatást gyakorol az ingatlanpiac mellett a városban dolgozók és tanulók létszámára is. 

• A szakképzésben részt vevő tanulók száma az utóbbi tíz évben megháromszorozódott, 
• a Debreceni Egyetem hallgatóinak száma pedig 30 ezerről 51 ezer közelébe emelkedett – mondta a polgármester. 

Az indulás előtt álló ipari üzemek közül méretében messze a legnagyobb a CATL akkumulátorgyárának első üteme, ami a jövő tavaszra tervezett szériagyártástól kezdődően évi 40 gigawattórányi akkumulátorkapacitás előállítására készül. A gyár már gyakorlatilag kész van, ám mivel a harmadik módosított környezetvédelmi engedélyüket még nem hagyta jóvá a kormányhivatal, a startgombot egyelőre nem lehet megnyomni. 

Papp László mindenesetre sokat vár a CATL elindulásától: úgy látja, ennek önkormányzati adóbevételekre gyakorolt, jótékony hatása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Debrecen polgárai jól érzékelhessék az ipari centrummá válás pozitív hatásait. Hogy ez így legyen, ahhoz – a polgármester álláspontja szerint – kompromisszumra kell jutni a kormánnyal a szolidaritási hozzájárulás kapcsán, mert úgy tapasztalja, hogy az a jelenlegi formájában nem szolgálja a városok dinamikus fejlődését. 

Debrecen várja a múzeumokat

A városnak az ország életében betöltött szerepe Papp László szerint kifejezetten megköveteli, hogy kulturális kínálatában is egyre többet nyújtson, ezért fontosnak tartja a természettudományi és a közlekedési múzeumok mielőbbi megvalósítását Debrecenben. A polgármester úgy látja, ezeknek a múzeumoknak a Debrecenbe költöztetésével a város nem Budapesttől vesz el valamit, hanem az ország egészéhez ad hozzá valami sajátosat.