Egyre több adósnál rezeg a léc

Bár a magyarországi bankok hitelportfóliója nemzetközi összehasonlításban még mindig jó minőségűnek mondható, a lakossági piacon már szaporodnak az aggasztó jelek – derül ki a pénzügyi felügyelet közelmúltban frissített adataiból. Amellett ugyanis, hogy a problémás minősítésű kinnlevőségek aránya növekszik a hazai hitelintézeteknél, az idén óriási ugrás következett be a külön figyelendő tételeknél is: ez pedig arra utal, hogy a közeljövőben nőhet a fizetésképtelen adósok száma.

Igaz, eddig a kormányzati kiigazító csomag bejelentésekor elhangzott jóslatok egyike sem vált be: a lakossági hitelfelvételi kedv nem csökkent drámaian, és a sorozatos bedőléseket is megúszta a bankszektor.

A kinnlevőségek sorozatos bedőlése a lakáshiteleknél nem látszik, autóból viszont egyre több – ez év júliusig mintegy 80 ezer – kerül vissza a bankokhoz, kereskedőkhöz – tájékoztatta lapunkat Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultak Egyesületének főtitkára. Általános tendencia, hogy az adósok a lakáshitelüket törlesztik a legtisztességesebben, hiszen mint mondja: valahol lakni kell. A bebukott lakáskölcsönök száma statisztikáik szerint jóval kisebb, mint a bedőlt fogyasztási vagy autóhiteleké. A legnagyobb probléma ugyanakkor a főtitkár szerint a hitelhalmozás. Sokan – mutatott rá – a hitelből vett lakást is kölcsönből rendezik be, ez ráadásul gyakran a legdrágább típusú konstrukció, az áruhitel. E mellé sokaknak autóhitel is párosul, az adósságcsapdából pedig már kevesen jönnek ki jól. A főtitkár szélsőséges, de élő példája szerint van olyan ügyfelük, aki 100 ezer forintos jövedelemből „fizet” havonta 150 ezer forintos részletet.

A túlvállalásokon kívül Lénárd Mariann a régi, elavult, 5-15 éve felvett lakáskölcsönök problémás konstrukcióira hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy a sokat emlegetett devizahitelek árfolyamkockázatai mellett a hosszú távú forinthitelek jóval drágábbak, ezért akár több problémát okozhatnak. A kiigazító csomag és a lakosság jövedelmének csökkenése kapcsán elmondta: a lakáshitelek sorozatos bedőlése még azért nem látszik, mert a megszorítások csak az első éveiket élik, ezeket a kölcsönöket pedig hosszú távra veszik fel, így szerinte a nagyobb gondok legkorábban 5-6 év múlva jelentkezhetnek.

A devizaalapú konstrukciók terjedése is hatással lehet az adósok fizetőképességére: ma már a háztartási szektornál lévő hitelek csaknem felét idegen fizetőeszközben tartja nyilván a jegybank, és az új kihelyezések – néhány, hagyományosan forintalapú konstrukció kivételével – szinte kizárólag devizában történnek. A devizahiteleknél több mint 90 százalékos súllyal szereplő svájci frankkal szemben eddig viszonylag jól bírta az iramot a forint árfolyama: bár az alpesi deviza egységéért tavaly nyáron több mint 180 forintot is elkértek, az elmúlt két évben jellemzően a 150 és a 165 forintos sáv között mozgott a kurzus. Az árfolyammozgást mint kockázati tényezőt egyébként is egyre sokrétűbben kezelik a bankok, például az elmúlt egy-két évben megjelentek a piacon a fix törlesztőrészlet mellett kínált konstrukciók.

A hitelportfólió minőségére ugyanakkor egyre jobban odafigyelnek maguk a hitelintézetek is: a hitelbírálatkor egyre szigorúbban járnak el – a jövedelemigazolás többnyire már nem elég a kölcsönhöz, az adósnak folyószámla-kivonatot is mellékelnie kell –, és láthatóan komolyabb a monitoring. (Ez utóbbi a portfólió folyamatos figyelését jelenti, tehát a fizetéssel megcsúszó adósok jóval hamarabb számíthatnak arra, hogy jelentkezik náluk a kölcsönt nyújtó hitelintézet.)

Az általunk megkérdezett bankok egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy hitelbírálatkor különösen nagy hangsúlyt fektetnek ügyfeleik valós jövedelmi viszonyainak feltárására, hiszen mindenkinek érdeke a kölcsön rendszeres törlesztése. A hitelintézetek ugyanakkor nem tapasztalják a portfólióminőség romlását. Komócsi Sándor, az UniCredit Bank ügyvezető igazgatója elmondta: a bedőlt hitelek aránya a teljes portfólióban igen csekély, az ingatlanfedezetű (jelzálog-) hitelek esetében még elenyészőbb. Az OTP Bank hasonló képről számolt be: nem tapasztalja lakossági hitelportfóliója romlását. Problémás kölcsöneik aránya a második negyedévben ha kismértékben is, de csökkent.

A pénzügyi felügyelet adatai viszont némileg ellentmondanak a bankok által adott képnek. A felügyelet adatai szerint míg tavaly év végén a problémás minősítésű állomány 113 milliárd forintot ért el, év elején 125, június végén pedig 135 milliárdra emelkedett. Az arány persze egyelőre nem változik számottevően: a hitelintézetek kihelyezései ugyanis folyamatosan növekednek, és a friss állományon belül mindig jóval alacsonyabb a nem teljesítő ügyfelek aránya.

Drasztikus viszont a külön figyelendő kölcsönök összegének emelkedése, azok ugyanis tavaly év végén még 254, az idén fél évkor viszont már 605 milliárd forintot tettek ki. Ez pedig az a kategória, amely a későbbiekben egyértelműen rosszul teljesítővé válhat. VV

A bankok ugyanis eleve nem adnának hitelt azoknak, akikről tudni lehet, nem tudják azt visszafizetni.

A lista azonban – Gaál Gyula kormánymegbízott korábbi tájékoztatása szerint – várhatóan 2009-ben valósulhat meg.

A legfrissebb Pénzügyi Közlöny rendeletei között azonban szerepelnek módosítások a hitelezési kockázat kezeléséről, ez szintén a probléma megszüntetését célzó intézkedés.

A bankok ugyanis eleve nem adnának hitelt azoknak, akikről tudni lehet, nem tudják azt visszafizetni.

A lista azonban – Gaál Gyula kormánymegbízott korábbi tájékoztatása szerint – várhatóan 2009-ben valósulhat meg.

A legfrissebb Pénzügyi Közlöny rendeletei között azonban szerepelnek módosítások a hitelezési kockázat kezeléséről, ez szintén a probléma megszüntetését célzó intézkedés.-->