Kritizált állami beavatkozás
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) határozottan tiltakozik a szerintük az újkori magyar tőkepiacot érő eddigi legveszélyesebb állami támadás ellen – közölte az érdekvédelmi szervezet a kormányfőnek tegnap intézett levelében. A Dióslaki Gábor TEBÉSZ-elnök által aláírt dokumentum szerint a sajtóban „lex Mol” néven emlegetett, hivatalos nevén „a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról” szóló törvénytervezet esetleges országgyűlési elfogadása alapjaiban rengetné meg a magyar tőkepiacot.
Azzal ugyanis, hogy a „lex Mol” minden nyilvános részvénytársaságra, így a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett összes társaságra kiterjesztené a „korlátlan cégvezetői jogosítványok” intézményének lehetőségét, gyakorlatilag halálra ítélné a Budapesti Értéktőzsdét, és kimondaná a magyar tőkepiac felszámolását. A törvénytervezet elfogadásának következményeként várhatóan teljesen elértéktelenednének a hazai társaságok, mivel intézményi befektető nyilván nem vásárolná olyan magyar társaság részvényét, ahol a cégvezetők saját szimpátiájuk alapján válogathatnak, hogy melyik részvényesnek hagyják meg a szavazati jogát, és melyiktől veszik el azt – érvel a TEBÉSZ.
Ugyanis ma már a hazai energiatermelő, -tároló és -elosztó cégek mindegyikének van többségi tulajdonosa, sőt többségüket egyetlen, százszázalékos tulajdonos birtokolja. Vagyis a Molon kívül nincs olyan, az energetikában érdekelt társaság, amelyet „titokban” fel lehetne vásárolni – fejtik ki.
A TEBÉSZ úgy látja, hogy az OMV–Mol felvásárlási csata hevében néhány nagyon jelentős lobbierejű cégvezető kormányzati kapcsolatait felhasználva elfogadhatatlan eredményt ért el. A „lex Mol” tervezet elfogadásának hozadéka ugyanis csupán annyi lenne, hogy e pár cégvezető a részvényesek feje felett átnyúlva megszerezhetné a cégek örökös irányításának lehetőségét. A törvénytervezet ugyanis csak minimális mértékben kívánja módosítani a címéhez ténylegesen kapcsolódó szabályokat, a javaslatok döntő többsége a stratégiai szerepet nem játszó nyilvános részvénytársaságok felvásárlásának eddigi menetébe kíván igencsak vitatható módon beavatkozni. VG
Nagyobb adó a bankszektoron?
A társasági adó növelése szerepel a készülő jövő évi adócsomagban – értesült az Index.hu. Úgy módosulna a társaságiadó-szabály, hogy az tízmilliárdokkal rövidítené meg a hitelintézeteket – írja az internetes portál.A tervezet alapján – az Index.hu szerint – a pénzügyi szolgáltatásból, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre elszámolt értékvesztés összege és a vélhetően meg nem térülő hitelekre, befektetésekre képzett céltartalék növelni fogja a bankok és a befektetési vállalkozások adóalapját.
A minisztérium 10 milliárd forintot meghaladó bevételt remél a változtatásból, míg az internetes portál más forrásai 20–30 milliárd közötti összeget tartanak reálisnak a változtatás hatásaként.
A tervezet alapján – az Index.hu szerint – a pénzügyi szolgáltatásból, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre elszámolt értékvesztés összege és a vélhetően meg nem térülő hitelekre, befektetésekre képzett céltartalék növelni fogja a bankok és a befektetési vállalkozások adóalapját.
A minisztérium 10 milliárd forintot meghaladó bevételt remél a változtatásból, míg az internetes portál más forrásai 20–30 milliárd közötti összeget tartanak reálisnak a változtatás hatásaként.-->
