"Lex Mol" – a BÉT szerint nem lenne negatív hatása
A Budapesti Értéktőzsde álláspontja szerint „a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról” szóló, a sajtóban „lex Mol-ként” ismert szóló törvénytervezet nem lesz negatív hatással a magyar tőkepiacra – szögezi le a Budapesti Értéktőzsde a ma késő délután kiadott állásfoglalásában. Előző nap, szerdán a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezet (TEBÉSZ) rendkívüli kritikus hangvételű, a kormányfőhöz intézett levelében kérte a „lex Mol” törvénytervezetének visszavonását.
A BÉT szerint az utóbbi nyolc évben a többségi tulajdont szerző szakmai befektetők kezdeményezésére már 34 hazai céget vezettek ki a Budapesti Értéktőzsdéről, a mindenkori kivezetési árfolyamon számolva összesen 720 milliárd forint értékben. A tőzsdén jegyezett vállalatok száma, valamint azok kapitalizációjának és részvényforgalmának mérete nemzetgazdasági érdek, mivel meghatározó befolyással bír a magyar fizetőeszköz napi likviditására és stabilitására, valamint meghatározó szerepet játszik a lakosság több 10 ezer milliárd forintnyi pénzügyi megtakarításának az itthon tartásában. Éppen ezért a BÉT vezetése számára kiemelten fontos kérdés az ellenséges felvásárlásra vonatkozó szabályok alakulása.
A sajtóban Lex Molként emlegetett módosító javaslat a magyar tőkepiacot elsősorban a felvásárlási szabályok változásai révén érintheti – véli a tőzsde, amely szerint a javasolt változások nem adnak automatikus vagy többlet eszközöket a nyilvános társaságok igazgatóságainak, csak nagyobb mozgásteret, lehetőséget biztosítanak az ellenséges felvásárlási kísérlettel szembeni védekezésre, amennyiben arra a társaság közgyűlésétől előzőleg megkapták a felhatalmazást. A céltársaságok igazgatósága ugyan megzavarhatja a felvásárlást, például az alaptőke megemelésével vagy a társaság saját részvényeinek megszerzésével, de ezt a társaság alapszabálya megtilthatja, azaz amennyiben a részvényesek többsége ezt ellenzi, erre nem kerülhet sor. A BÉT felhívja a figyelmet arra, hogy a törvénytervezet egyrészt szigorúbb, mint a 2006 májusáig hatályban volt törvény, másrészt EU konformitásához nem fér kétség, miközben a befektetőknek átláthatóbb, kiszámíthatóbb feltételeket teremt és nagyobb rálátást biztosít a társaságot érintő stratégiai döntéseket illetően.
