BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Erősödtek a hosszú forintpozíciók a nemzetközi portfoliókban

Az előző havi meredek leépülés után kissé visszaerősödött ebben a hónapban a hosszú forintkonstrukciók pozíciója a felzárkózó piacokon aktív globális befektetési alapok portfolióiban, bár a forint még mindig alulteljesít a térségben -  áll az egyik vezető londoni befektetési háznak az MTI által ismertetett októberi felmérésében, amely szerint a magyarországi "politikai csatazajt" a piac túlreagálja.
 
A JP Morgan nemzetközi pénzügyi szolgáltató, amely a vizsgálatba bevont befektetési alapok adataiból havi indexeket közöl a felzárkózó piacokon tartott befektetői pozíciók változásáról, októberben 167 - a feltörekvő térségi adósság- és devizapiacokon összesen 371 milliárd dollárnyi befektetői tőkét kezelő - alap adatait összegezte. A Londonban kiadott e havi jelentés szerint az alapok portfolióiban tartott forintpiaci befektetésekben a hosszú - vagyis a későbbi forinterősödésre játszó - pozíciók mutatója októberben az előző havi plusz 0,9 után plusz 1,1 volt. A szeptemberi plusz 0,9-es súlyozottsági mutató az egy hónappal korábbi plusz 1,8-as index után alakult ki, vagyis egy hónap alatt megfeleződött.

Havi felmérésében  a JP Morgan arról kérdezi az alapokat, hogy milyen mértékben tartják portfoliójukban felül- vagy alulsúlyozott pozícióban a vizsgált felzárkózó térség deviza- és kamattermék-piaci konstrukcióit. A válaszokat a ház - az alapkezelők tényleges feltörekvő piaci befektetéseivel súlyozva - plusz 10-től (jelentősen túlsúlyozott) mínusz 10-ig (jelentősen alulsúlyozott) terjedő skálán dolgozza fel. A JP Morgan forintpiaci indexe a tavalyi utolsó hónapban emelkedett hosszú idő óta először a felülsúlyozottságot jelző pozitív tartományba a tavaly novemberi mínusz 0,5, a tavaly októberi mínusz 1, a tavaly szeptemberi mínusz 2,2, a tavaly augusztusi és júliusi mínusz 2,5, a tavaly júniusi mínusz 2,9, a tavaly májusi, áprilisi és márciusi mínusz 2,4, a tavaly februári mínusz 2,3 és a tavaly januári mínusz 2,2 után.

A 2006. júniusi forint-alulsúlyozottsági index - mínusz 2,9 - az eddigi legalacsonyabb volt Magyarország esetében a JP Morgan hasonló felméréseinek kezdete óta; ezt a ház az akkori felmérésben azzal magyarázta, hogy a piac először csalódással fogadta a kormány költségvetési intézkedési csomagját. A feltörekvő piaci súlyozottsági pozíciók havi változásáról közölt októberi jelentésében a ház azt írta: a hosszú forintpozíciók e havi túlsúlyozottsága az enyhe emelkedés ellenére is alaposan elmarad az augusztusi szinttől, pedig a magyar fizetésimérleg-folyamatok kedvezőek, és a folyómérleg-hiány csökkenése várhatóan jövőre is folytatódik.

A JP Morgan szerint a forint a magyarországi "politikai hangoskodás" miatt az utóbbi időben alulteljesít a közép-európai négyes (CE-4) többi valutájához képest, de a ház úgy ítéli meg, hogy a piac túl nagy jelentőséget tulajdonít ennek. Valószínűtlen ugyanis, hogy az MSZP távozásra kényszeríti a kormányfőt a reformok végigvitele előtt, különös tekintettel arra, hogy Gyurcsány Ferencnek "nincs is (kijelölt) utódja", áll az elemzésben.

A JP Morgan az októberi összesítés magyar fejezete szerint azzal számol, hogy a forint végül "be fog törni" a 250-es küszöb alá. A ház megerősítette azt a nézetét, hogy a forint ingadozási sávja az idén várhatóan nem módosul, a változtatásnak azonban jövőre már 30 százalékos a valószínűsége.

Mindazonáltal Simor András MNB-elnök, aki október elején Londonban járt, találkozott a JP Morgan elemzőivel is, és a ház által e tájékoztatóról annak idején Londonban kiadott ismertetés szerint azt mondta: a forintsávról folyó tárgyalások "továbbra is holtponton vannak". A jegybank azzal érvel, hogy az árfolyam-ingadozási sáv felszámolása ésszerű lenne - noha egyelőre nem szorító szükségszerűség -, a kormány azonban ezt "nagyon erősen ellenzi".


A kormány fő aggodalma az, hogy a forint hozamelőny-valuta státusa meredek felértékelődéshez vezetne (a sáv eltörlése esetén), és ha az euróárfolyam 230-ig elmozdulna - akár csak egy rövid időre is -, az már ártana az exportnak, különös tekintettel arra, hogy jelenleg a nettó export a gazdasági növekedés egyetlen hajtóereje, idézte a JP Morgan október eleji londoni jelentése az MNB elnökét.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek