A feketegazdaság miatt kevesebb a bedőlt hitel?

A Felügyeleti Tanács elnöke a tőkepiacon tavaly az egyik legtöbb figyelmet kiváltó üggyel, a Mol-OMV párharccal kapcsolatban (ennek mindkét szereplőjére - más-más okok miatt - bírságot rótt ki a PSZÁF) elmondta: a határozat nyilvánosságra hozatala elsősorban nem az érintetteknek szólt, hiszen ők már ismerték. Azt kívánták üzenni vele, hogy a felügyelet - a futballbírókhoz hasonlóan - nem drukkol egyik félnek sem; aki belerúg a másikba, az sárga lapot kap. 
 
Arra a felvetésre, hogy a törvény betűjét nem, de szellemét valószínűleg sértette, hogy a Mol mintegy 40 százaléknyi saját részvényt felvásárolt, majd egy részét kölcsönadta "baráti" társaságoknak, az elnök így reagált: ez publikus információ volt, minden befektető tudta, s dönthettek arról, vállalják-e az ezzel kapcsolatos kockázatot. "Asztal alatti" dolgokat azonban nem szabad megengedni, mert azokat nem ismeri a publikum. "A felügyelet egy dolgot nem tűr el, s ebben nagyon következetesek voltunk: az ilyen típusú transzparenciahiányt" - jelentette ki Farkas István.

A Gazdasági Versenyhivatal bankokat sújtó - egyes intézmények esetében százmillió forintos nagyságrendű - hitelkártya-bírságaival kapcsolatban úgy vélekedett: a félreérthetőség fennáll, a tájékoztatások nem mindenki számára magától értetődőek.

A Felügyeleti Tanács elnöke elmondta: a PSZÁF tevékenységében évek óta nagy súlyt fektetnek a fogyasztóvédelmi tevékenységre. Ezzel kapcsolatban azt vallják: felelős szolgáltatókra és felkészült fogyasztókra van szükség. A felügyelet feladata, hogy elérje, a szolgáltatók a döntéshez szükséges minden információt megadjanak az ügyfeleknek, erre kényszeríteni is tudja őket, ám az ügyfelek kockázatait nem tudja átvállalni.

A nagymértékű lakossági eladósodottság az elnök szerint a pénzügyi rendszer számára kockázatot jelent, mert ha a hiteleket tömegesen nem tudnák visszafizetni, az likviditási vagy tőkeproblémákat okozna. A lakosság hitelkereslete az elnök szerint tavaly kevésbé hűlt le, mint amennyire jövedelmi lehetőségei csökkentek, relatíve tehát megnőtt az eladósodottság, ami növeli a visszafizetési kockázatot. Farkas István szerint ez látszik például azon is, hogy drágábbak lettek a hitelek.

Úgy vélekedett: a KSH által nyilvánosságra hozott jövedelemadatok alapján a bedőlt hitelek arányának sokkal magasabbnak kellett volna lennie (a tartalékok egyébként a mostaninál sokkal több bedőlt hitelt is fedeznének). Hogy mégsem így van, azt az elnök a fekete- és szürkegazdasággal magyarázta. Megjegyezte: a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás megteremtése minden félnek előnyös volna, felügyeleti szempontból is jó dolog lesz, ha megvalósul.

Az elnök külön kiemelte a jenhitelek kockázatát. A jen árfolyamának, kamatának mozgása az európai intézmények - és főleg a hitelfelvevők - számára nehezen előre jelezhető, ezért nagyobb a visszafizetési kockázat is. Ezért jelezte, hogy ha a jenhitelek bizonyos arányt meghaladnak egy hitelintézet lakossági állományán belül, várhatóan magasabb tőkefedezettségi/ tartalékolási kötelezettséget írnak elő az ebben érdekelt intézményeknek.

Az elnök emlékeztetett: egyes országokban megtiltják, hogy a lakosságnak bizonyos termékeket értékesítsenek. Úgy vélekedett azonban, ha drámaian megnőtt is a lakosság eladósodottsága, az ügyfeleket felnőttként kell kezelni, és nem tiltani, hanem informálni kell.

Az elnök az ingatlanfedezetű fogyasztási hitelek jelentős bővülésére reagálva kijelentette: nem jó, ha e konstrukcióknál a szolgáltatók a hitelfelvevők fizetőképességét nem vizsgálják.

A lízingpiacról szólva (e terület finanszírozói számára a felügyelet ajánlást is kiadott) elmondta: a szolgáltatók egy része érzékelte a kockázatot és visszafogta a lízingfinanszírozást, de még mindig számolni kell azzal, hogy lesznek veszteségek.

A pénzügyi szektornak a Felügyeleti Tanács elnöke szerint az idén is növekvő - bár nem drámaian emelkedő - kockázatokkal kell szembenézniük. A pénzügyi intézményeknél a növekedési kényszer a tulajdonosok jövedelemtermelési elvárásai miatt továbbra is fennáll majd. A lakossági hiteldinamika mérséklődése folytatódik, a vállalati hitelezés pedig várhatóan bővülni fog, bár előbb feltehetően betéteiket használják majd fel a vállalatok.

Farkas István az idén csökkenő kamattendenciára számít. A betéti kamatokat a forrásigény miatt óvatosan mérséklik majd a bankok, így a hitelkamatok is lassabban fognak süllyedni - mondta. Megjegyezte: a pénzügyi intézmények által fizetendő felügyeleti díj az idei évtől átlagosan 30 százalékkal mérséklődött, a felügyelet elvárja, hogy az intézmények az ebből származó megtakarítást lehetőség szerint osszák meg az ügyfelekkel.

A takarékszövetkezeti szektorban az elnök szerint az idén folytatódik a koncentráció; egyes szövetkezeti hitelintézetek már eddig is bankká alakultak, mások egyesültek a tőkekövetelmények nyomására. A felügyelet minden "asztal feletti" ügyletben partner - mondta Farkas István. Hozzátette: a takarékszövetkezeteknek Magyarországon van funkciójuk, mert egyes településeken az egyetlen lehetőséget jelentik a pénzintézeti szolgáltatásokhoz való hozzáférésre. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy olyan tevékenységek végzéséhez adjon a felügyelet engedélyt, amelyekre az egyes takarékszövetkezetek nem készültek fel (ilyen volt például egyes intézményeknél a faktoring tevékenység).

További konszolidáció várható a befektetési szolgáltatási körben is. A bankok esetében a tulajdonosi körben bekövetkező változásoktól függ, hogy milyen ütemben folytatódik a koncentráció - mondta Farkas István.