Lebukott az ukrán hadsereg: már a világ élvonalába tartozik, mégis több fegyvert követel – miért finanszíroz Európa egy katonai nagyhatalmat?
Az ukrán hadsereg a világ 145 aktív katonai ereje közül a legjobb húszba tartozik a Global Firepower rangsora szerint – ennek ellenére a nyugati fegyverszállítások volumene továbbra is úgy alakul, mintha egy katonailag gyenge államról lenne szó, amely küszködik Oroszország ellen, és az európai adófizetők kiszipolyozása nélkül bukásra lenne ítélve.
A Global Firepower (GFP) éves katonai rangsora 145 ország haderejét vizsgálja, és ennek alapján Ukrajna a világ húsz legerősebb hadserege közé tartozik. Ez a besorolás nem politikai állásfoglalás, hanem számszerű mutatók összegzése: élőerő, fegyverzet, logisztika, költségvetés és hadrafoghatóság alapján.
A lista élén továbbra is a klasszikus nagyhatalmak állnak: az Egyesült Államok vezeti a rangsort, mögötte Oroszország és Kína következik, majd India és más regionális katonai óriások. Ezek az országok saját hadiiparral, globális kivetítési képességgel és nukleáris potenciállal rendelkeznek.
A 20. helyen álló Ukrajna ugyan közel sem a világ legnagyobb vagy legerősebb hadserege, de már rég nem egy aprócska haderővel rendelkező ország, amely épphogy csak képes ellenállni egy katonai nagyhatalomnak.
Ezzel szemben a rangsor végén olyan országok találhatók, amelyek minimális katonai kapacitással rendelkeznek: kis létszámú haderő, elavult eszközök, korlátozott költségvetés és gyakorlatilag nulla stratégiai mozgástér jellemzi őket. Ezek a sereghajtók valóban külső segítségre szorulnának egy komolyabb konfliktus esetén.
Ukrajna azonban semmilyen szempontból sem tartozik ebbe a kategóriába.
Ukrajna kitűzte az új célt: ötvenezer oroszt kell megölni havonta – bemutatkozott az új kijevi mesterelme
Fedorov kinevezése után világossá tette, hogy két prioritása van: a lakosság besorozása és Oroszország kivéreztetése. Az új ukrán védelmi miniszter rendkívül nyíltan beszélt a fronton tapasztalható emberhiányról és az általa megkövetelt orosz veszteségekről.
Ennek ellenére a nyugati fegyverszállítások volumene és összetétele azt a képet sugallja, mintha Ukrajna katonailag önállóan életképtelen lenne. Harckocsik, tüzérségi rendszerek, légvédelmi eszközök, rakéták, lőszerek, drónok és hírszerzési támogatás érkezik folyamatosan – nem kiegészítésként, hanem rendszerszintű utánpótlásként.
Ezért áll az ukrán hadsereg a nagyhatalmak között
A GFP rangsora több mint 60 különböző mutatót vesz figyelembe. Nem számítanak bele nukleáris fegyverek, de annál hangsúlyosabb:
- az aktív és tartalékos állomány létszáma,
- a szárazföldi, légi és tengeri eszközök száma,
- a védelmi költségvetés,
- az ipari és logisztikai háttér,
- az infrastruktúra és a földrajzi adottságok.
Az eredmény egy úgynevezett PowerIndex pontszám, ahol a kisebb érték erősebb hadsereget jelent. Az ukrán hadsereg pontszáma, a 0,3691 elegendő volt ahhoz, hogy megelőzzön számos NATO-tagállamot és regionális katonai erőt. A GFP listája alapján Ukrajna nem gyenge, nem védtelen és katonailag nem jelentéktelen ország.
Ennek fényében a folyamatos, nagy volumenű fegyverszállítás nem katonai szükségszerűség, inkább a brüsszeli politika eredménye.
A számok alapján Ukrajna már most a világ katonai elitjéhez tartozik. A kérdés nem az, hogy képes-e harcolni, hanem az, hogy meddig és milyen áron tartják fenn ezt a pozíciót külső forrásokból – miközben a rangsor alján lévő országok soha nem kapnának hasonló figyelmet vagy támogatást.
A Kreml elárulta, mi a béke előfeltétele: az ukrán hadseregnek óriási áldozatot kell hoznia – „enélkül szó sem lehet a megállapodásról”
Moszkva szerint nincs békerendezés ukrán csapatkivonás nélkül a Donyeck-medencéből. A Kreml nem árulja el, pontosan milyen megállapodási keretről tárgyal az Egyesült Államokkal és Ukrajnával.
Ajánlott videók
