Akik hatalmasat kaszálnak a pénzügyi válságon

Az 52 éves John Paulson napi rutinja meglehetősen átlagos, mint a legtöbb New York-i üzletemberé: kora reggeli érkezés az irodába, majd dél körül feszültség-levezető kocogás, a munkanap pedig este hatkor ér véget.

Az árfolyam-kockázati alap révén szerzett 3,7 milliárd dolláros jövedelem már kevésbé átlagos, ugyanis ekkora éves keresetre még nem volt példa a Wall Streeten- írja a hetilap.

Paulson sikere abban rejlett, hogy az amerikai jelzálogpiaci válságra spekulált, mivel idejében felismerte az ingatlanok túlértékeltségét, amiben nagy segítségére volt a közgazdász harvardi diploma, és a tapasztalatok, amiket a Boston Consulting Group tanácsadó cégnél szerzett.

Paulson 1994-ben indította el saját árfolyam-kockázati alapját, melyben főként magánbefektetők, nyugdíjalapok és egyetemi alapítványok vettek részt. A kezdeti két millió dolláros tőkét 2002-re 500 millió dollárra növelte, és álmait nem feladva 2005-ig várt.

A jelzálogpiac válságának kezdeti jeleire 2006-ban létrehozta első, a nem megbízható adósoknak folyósított ingatlankölcsönök bukására játszó alapját. Ezzel egyetlen év alatt az összeg 6 milliárdról 28 milliárdra nőtt.

Azonban nemcsak Paulson az egyetlen ilyen milliárdos. Az amerikai Alpha Magazine még három nevet említ: az egyik a 1,7 milliárd dollárral rendelkező Philip Falcone, a másik a 69 éves zseniális matematikus, James Simons, a harmadik pedig a 77 éves magyar származású Soros György.

 Falcone-ról annyit tudni, hogy ugyanarra spekulált, mint Paulson, ezenkívül részesedést vásárolt a New York Times kiadójában, ahol most helyet követel magának az igazgatótanácsban.

A másik két üzletember meglehetősen zárkózott és titokzatos, már ami a befektetéseket és a pénzügyi stratégiákat illeti.

A listán szereplő többi pénzember a klasszikus alapkezelő módon szerezte vagyonát, ám a két üzletember mindent a legnagyobb titokban tart.

A politikailag már kevésbé aktív Soros György nemrég arra figyelmeztetett, hogy korszakos gazdasági krízis elé néz a világ. Ismét felmerül azonban a probléma: mások szerencsétlensége jó pár ember számára óriási meggazdagodást jelent.

Jared Bernstein, a washingtoni Economic Policy Institute gazdaságkutató intézet elemzője rámutatott: legutóbb 1928-ban volt ekkora szakadék Amerikában a szegények és a gazdagok között.

A Forbes magazin szerint több vállalat is növelte a dolgozói létszámát, annak ellenére, hogy a cégeket nagyarányú elbocsátások jellemzik az utóbbi években.

A létszámnövelők között több ázsiai - főleg indiai- vállalat található, mit például a Wipro (aki megkétszerezte létszámát), és a Tata Consultancy. A listán még jó pár amerikai cég is szerepel, úgy mint az Oracle, a Coca-Cola, és a Starbucks. Kelet-Európából csupán egyetlen cég került fel a listára: az orosz Gazprom, amely tavaly 38 ezer új munkahelyet teremtett.