Mélyben a részvényalapok

Részvényalapok. Mint a kő, úgy esett a részvényalapok hozama az idén a hitelválság következtében – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének adataiból. A tiszta részvényalapok nominális hozama 19,2, a részvénytúlsúlyosaké 14,2 százalékkal zuhant az elmúlt hat hónapban, és akadtak olyan alapok is, amelyekben a befektetett pénz negyede vált köddé fél év alatt. „Világszerte 15–30 százalékkal estek a részvényindexek, ez az alapok hozamában is tükröződik” – mondja Miró József, az Erste Bank elemzője, hozzátéve, a tőzsdék újbóli tartós felívelésére akkor számíthatunk, ha javulni kezdenek az Egyesült Államok makroadatai.

Fellendülésre utaló jelek ugyan vannak már: az elmúlt héten, különösen annak első felében, emelkedtek a tőzsdeindexek, és pozitív hírek is megjelentek már az amerikai hitelválsággal kapcsolatban, nehéz azonban a helyzetet tisztán átlátni. Miközben a TrimTabs elemzőcég szerint már vége van a válságnak, Soros György milliárdos azt állítja, még meszsze nem érte el Amerika a gödör alját.

A magyar elemzők is bizonytalanok, érdemes-e most részvényalapokba fektetni. „Rövid távon vannak még kockázatok a részvényalapokban” – ismeri el Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő fejlett részvénypiaci elemzője. „Óvatosan, más, biztonságosabb befektetések kiegészítéseként ajánlanám az ilyen alapokat” – teszi ehhez hozzá Miró. Mindkét szakember egyetért azonban abban, hogy hosszabb távon érdemes lehet részvényalapokba fektetni, ráadásul számos vonzó árazású papírt lehet találni a piacokon.

Miró szerint ilyenek például a bankpapírok, köztük az OTP, de a magyar részvények közül a Richter és a Mol is alulárazott. Ezenkívül olyan, a hitelpiaci válságnak kevésbé kitett régiók részvényei lehetnek még ígéretesek, mint India, Oroszország vagy Brazília.

A nemzetközi trend szerint azonban a befektetők egyelőre inkább menekülnek a részvényalapokból: az Emerging Portfolio Fund Research felmérése szerint legalábbis az elmúlt negyedévben világszerte 100 milliárd dollárt vontak ki a részvényalapokból. A befektetőket nem kell biztatni, Magyarország ugyanis a jelek szerint szembemegy a divattal: a hazai részvényalapok értékesítési egyenlege februárban és márciusban is pozitív volt. „Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az ilyen alapok vagyonának felét-kétharmadát intézmények befektetései teszik ki, ezek pedig sokszor ellentétesen viselkednek a kisbefektetőkkel” – magyarázza Farkas Miklós, a Bamosz elemző munkatársa. Ezt a tendenciát valószínűleg az is erősíti, hogy januártól nyolc hazai nyugdíjpénztár vezette be a választható portfóliós rendszert, amely alapján a rizikósabb mixet választó pénztártagok megtakarításainak nagy részét részvényekbe vagy részvényalapokba fektetik be. HB

Részletek a VG Online-on