Nem ismer határt a kőolajár

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése, nigériai és skót kitermelési problémák, illetve az OPEC-kibocsátás szinten tartásának hírére 117 dollár fölé emelkedett a tengerentúlon a benchmark WTI típusú kőolaj árfolyama. Európa legkeresettebb nyersolaja, a brent sem volt rest követni tengerentúli társát az újabb csúcsra – tegnap 114,65 dollárt is elkértek hordójáért a londoni árutőzsdén.

Az IEA egyértelműen állást foglalt a sokat vitatott kérdésben; a feltörekvő piacokon – főként Kínában, Indiában, Oroszországban és a Közel-Kelet államaiban – dinamikusan bővülő olajkereslet nem csupán ellensúlyozza, hanem egyenesen felülmúlja majd az idén az amerikai gazdaságban várható igény csökkenését. A szervezet az Egyesült Államok gazdaságától 2008-ban a tavalyinál két százalékkal kevesebb, napi 20,38 millió hordó kőolaj felhasználására számít. Viszont globális szinten – a feltételezett amerikai keresletcsökkenés esetén is – két százalékkal bővülhet az előző évhez képest a fekete arany iránti igény az IEA becslései szerint.

Az ügynökség előrejelzéseiből az is kiderül, hogy az idén fordulhat elő először, hogy Oroszország, Kína, India és a Közel-Kelet államainak együttes olajfelhasználása – a várakozások szerint napi 20,67 millió hordó – meghaladja a világ első számú gazdaságának fogyasztását.

A Société Générale és a Barclays bankház szakértői szerint az olajpiacon kibontakozott trend megfordulására egyelőre kevés az esély; az idei átlagos árfolyam az eddigi legbátrabb becsléseknél is magasabban, 120 dollár környékén alakulhat, és az évtized végéig elérheti a 150 dolláros szintet is. (Az első negyedévben átlagosan 98 dolláron születtek a kötések a WTI hordójára.)

Közgazdaságilag már nehezen indokolható az olajárak jelenlegi szintje is, viszont a piacon kialakult lufi természetéből adódóan irreálisan viselkedik, így a drágulás felső határára megalapozott becslést adni szinte lehetetlen – inti óvatosságra a befektetőket Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír vezető elemzője. Az egyelőre féktelen áremelkedésnek több minden is gátat szabhat: például az amerikai kamatcsökkentő ciklus elviekben közelgő vége, a vártnál nagyobb tengerentúli keresletcsökkenés vagy a kínai gazdaság esetleges megtorpanása mind kiváltó ok lehet.

Az arab olajkitermelő országokat tömörítő OPEC a friss rekordok ellenére is hajthatatlan a kitermelési kvóták kérdésében; a szervezet tisztségviselője szerint ha növelnék a kibocsátási szinteket, a többletállományra egyszerűen nem találnának vevőt.

A magas árutőzsdei jegyzésárakért továbbra is a gyenge dollárt és az árupiacokra áramló hatalmas volumenű spekulatív tőkét teszik felelőssé; hogy az ellentmondó jelentések és indoklások közül melyik bizonyul helytállónak, úgy tűnik, csak hosszabb távon derülhet ki. MA