Bankszövetség: nem indokolt a devizaalapú hitelezés korlátozása

A bankszövetség elnöke az osztrák Erste Bank vezérigazgatójának sajtónyilatkozatára reagált. Andreas Treichl szerint Magyarországon és Romániában a devizaalapú hitelezés lassítására volna szükség, ezzel a két ország egyik legsebezhetőbb pontjától szabadulna meg, amely a külföldi elemzők szemében kockázatnövelő tényező.

Felcsuti Péter az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az a veszély, amitől Andreas Treichl tart - a "makrosokk", s ennek következtében a jelentős forintleértékelődés kockázata - a konvergenciaprogram előrehaladtával ma sokkal kisebb Magyarországon, mint két éve volt. A külső és belső egyensúlyi paraméterek azóta jelentősen javultak - mondta.

"Nem számolunk azzal, hogy jelentős forintleértékelésre kerülhet sor, ha mégis bekövetkezne, annak elsősorban külső, a világgazdaságból begyűrűző okai lennének. S mivel nem fundamentális okokból következne be, valószínűleg hamar helyre is állna az árfolyam" - hangsúlyozta a bankszövetség elnöke.

Felcsuti Péter emlékeztetett arra, hogy 2006 őszén sem volt jelentős kilengése a forintnak, s a nemzeti fizetőeszköz akkor is stabil maradt, amikor a jelzálogpiaci válság hatásai begyűrűztek a régióba.

Beavatkozásra akkor volna szükség, ha akut veszély fenyegetne - jelentette ki.

A bankszövetség elnöke úgy vélekedett: ha sor is kerülne valamilyen adminisztratív beavatkozásra - ilyen lehet a devizaalapú hitelek után a jegybanknál elhelyezett tartalék növelése -, az nem feltétlenül lenne eredményes. A forintpiac fejlettebb a régiós átlagnál, az intézkedés a forinthitelek mellé állított derivatívákkal kikerülhető lenne.

A magyar pénzügyi felügyeleti szervek által különösen kockázatosnak tartott jenalapú hitelezéssel kapcsolatban elmondta: a jen forintárfolyamának mozgása kiszámíthatatlan és nagyobb a volatilitása, mint az euróénak és a svájci frankénak, amelyekkel a forint viszonylag együtt mozog, ezért kockázatosabb a pénzügyileg tapasztalatlanabb ügyfelek számára.

A bankok szerint azonban a jenalapú hitelezést illetően nem adminisztratív tilalomra, hanem önkorlátozásra van szükség. Ezt célozta a bankszövetség által készített bankközi megállapodás, amihez a bankok csatlakozhatnak. A megállapodás lényeges eleme a részletes ügyféltájékoztatás és kockázatfeltárás, valamint a jenalapú hitelek arányának korlátozása az új hiteleken belül. A csatlakozók azt is vállalják, hogy jenben denominálva egységnyi fedezetre alacsonyabb összegű hitelt helyeznek ki - mondta Felcsuti Péter.

Az ügyfelek hitelképességének megítélésében - így a túlzott eladósodás megakadályozásában - sokat segíthet a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás megteremtése. A bankszövetség elnöke szerint elvi egyetértés van abban, hogy erre szükség van, jó volna, ha az erre vonatkozó jogszabály minél előbb hatályba lépne.