Ez nem vicc: Németországban eltörölnék a 8 órás munkanapot, Merz kancellár kitalálta, mi lépne a helyére – még több autógyár költözik Magyarországra?

Látványos foglalkoztatáspolitikai változtatásokra készül Friedrich Merz németországi kancellár ( CDU ) jobbközép koalíciós kormánya. A csomag fő eleme a nyolcórás munkanap megszüntetése, ezt a hírről beszámoló Merkur munkaerőpiaci forradalomnak minősíti.

A lap felidézi, hogy az utóbbi időben a CDU/CSU-n belül is felmerültek olyan elképzelések, amelyek a részmunkaidős foglalkoztatáshoz való jog és a telefonon keresztül adminisztrálható táppénz lehetőségének eltörlését szorgalmazzák. A kormány most ehhez képest egy másik vitatott kérdésre fordítja figyelmét: a napi maximális munkaidőre.

Nemzeti stratégiájának részeként ugyanis a német a kormány azt is szeretné, hogy „megteremtse a heti, és nem a napi maximális munkaidő lehetőségét”. A hírt először a legnagyobb német lap, a Bild közölte az általa megszerzett dokumentumra hivatkozva.

A CDU abban reménykedik, hogy a változás nemcsak a középvállalkozásoknak lesz előnyös, hanem az alkalmazottaknak is nagyobb rugalmasságot biztosít. A szülők például hosszabb ideig dolgozhatnának, majd utána több szabadidejük lenne.

A cikk nem tér ki arra, de hozzátehetjük: nehéz a munkavállaló szempontjából előnyként megélni, hogy

• a szülő nem tudja időben elhozni a kisgyerekét az iskolából, óvodából vagy a bölcsődéből,
• a késői hazajutás miatt borul a kisgyerekek esti ellátása, ritmusa, csökken az alvásideje.
• A munkavállalói későbbi, több szabadideje nem feltétlenül hasznosítható a család javára, ha a gyermekek ezalatt nincsenek is otthon.
• Sérül magának a munkavállalónak a napi egészséges életvitelhez való hozzáférése is, amit nem pótol a későbbi, rövidebb, vagy munka nélkül tölthető munkanap.  

Christoph Ploß, a CDU politikusa mindazonáltal a Bildnek elmondta, hogy „még az év vége előtt” meg szeretnék hozni az erre vonatkozó döntést.

Sok helyen már nem tartható a nyolcórás munkanap

A CSU főtitkára, Martin Huber a müncheni Merkur újság megkeresésére megerősítette, hogy folynak a fenti egyeztetések. Válaszában a rugalmas munkaidőt helyesnek és szükségesnek nevezte, mondván, hogy az lehetővé teszi a munkavállalóknak és a munkáltatóknak, hogy egyéni és személyre szabott modelleket találjanak a családi és szakmai élet jobb megszervezésére.

Érvelése szerint a rugalmas munkaidő már a mai valóságot tükrözi. Úgy látja, hogy például a szálloda- és vendéglátóiparban a jelenlegi szabályozások teljesen kivitelezhetetlennek bizonyulnak.

Huber a következőket magyarázta a Merkur szerkesztőségének: „A heti munkaidő új modelljével különösen a kisvállalkozásoknak és a vidéki vállalkozásoknak segítünk. A maximális heti munkaidő új szabadságokat és lehetőségeket teremt a munkavállalóknak és a munkáltatóknak a modern munka világában”.

A magyar szabályozás jobban igazodik az igényekhez

A Munka Törvénykönyve Magyarországon napi 8 órában, illetve heti 40 órában rögzíti a heti munkaidőt. Ettől azonban a törvényi kereteken belül el lehet térni akár a munkaszerződéssel, akár a kollektív szerződéssel.

A keretek a napi munkaidőnek 12 órás felső határt szabnak a készenléti jellegű munkakörben (tehát nem folyamatos, aktív munkavégzés esetén), vagy amikor a munkavállaló a munkáltató hozzátartozója.

A túlórákra is szigorú szabályok vonatkoznak. A pluszmunka éves kerete legfeljebb 250 óra, de külön megállapodásban kiköthető évi 300 óra is. A túlórát azonban pénzben vagy szabadidővel ellentételezni kell.

További szabályok is védik a munkavállalót.

1. Ha a napi munkaideje több mint 6 óra, akkor legalább napi 20 perc szünet jár neki, 9 órát meghaladó munkanap esetében pedig további 25 perc. Viszont e szünetek nem számítanak bele a munkaidőbe.
2. Két munkanap között legalább 11 órás, megszakítás nélküli pihenőidőt kell a dolgozónak biztosítani, de egyes munkarendekben ez 8 órára csökkenthető.
3. Hetente legalább 2 pihenőnapot kell biztosítani, illetve egy 48 órás, megszakítás nélküli pihenőidőt.