Vége a kegyelmi állapotnak

A bankszektor nem tudja függetleníteni magát a magyar gazdaság állapotától, márpedig a gazdaság lelassult és komoly gondokkal küzd – nyilatkozta lapunknak megválasztása kapcsán Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója. Jelenleg nem úgy tűnik, hogy ezek a gondok egy-két éven belül megoldódnának, és ezért nem lehet arra számítani, hogy a gazdasági növekedés rövid távon felgyorsulna. Személyes véleménye szerint a magyarországi bankszektor az elmúlt tíz évben kegyelmi állapotban működött: nagy tér nyílt ugyanis a növekedésre, a kereslet igen jelentős volt, illetve az állam is segítette a fejlődését többek között a lakáshitelekhez nyújtott kamat- és adókedvezmények bevezetésével.

Ez az állapot – hangsúlyozta az elnök – mára megszűnt, és valamennyi lassulás elkerülhetetlennek látszik a bankszektor számára is. Költségoldalon pedig több irányból is komoly nyomás nehezedik a bankokra: a működési költségeket fűti a magas infláció, növekednek a kockázati költségek, emellett pedig – a likviditáshiány miatt – a refinanszírozási oldalon is romlanak a feltételek. Ilyen körülmények között várható boomról vagy kiugró növekedésről nem lehet beszélni. Az ugyanakkor igaz – hangsúlyozta Felcsuti Péter –, hogy minden átlag mögött szóródások állnak, tehát akadnak majd szereplők, amelyek jobban ki tudják használni a pozícióikat, ez egy sokszereplős piacon természetes is.

Bízni kell ugyanakkor abban, hogy a növekedés lassulása átmeneti jellegű, így a mostani fióknyitási hullám mértékét nem tartja túlzónak. A magyarországi piac ugyanis még mindig alulbankosított, tehát ha valaki hoszszú távra tervez – és a nagyobb szereplők mindegyike ezt teszi –, akkor érthető, hogy megfelelő lefedettséget biztosító hálózat kialakítására törekszik.

A bankszövetség elnöki posztjára való felkérést megtiszteltetésnek érzi, hiszen ez arra utal, hogy a szakma jelentős része alkalmasnak tartja a feladat ellátására. Annak kapcsán pedig, hogy a szervezet több fontos, folyamatban lévő üggyel – többek között a teljes körű adósnyilvántartás, a szolidaritási járulék kérdése – is foglalkozik, úgy vélekedik: jelenleg nincs drámaian több vagy kevesebb megoldásra váró kérdés, mint korábban, ez természetes velejárója a piac fejlődésének. A bankszektornak mindig voltak és lesznek is olyan feladatai, amelyeket illetően helye van valamiféle közös fellépésnek.

A szolidaritási adót kifejezetten ideiglenes jelleggel vezette be a kormány a konszolidációs csomag részeként, ezért azt reméli, hogy az idei adótörvények tárgyalása során lehetőség nyílik arra, hogy ezt az adónemet megszüntessék. Ez annál is inkább indokolt lenne – tette hozzá –, mert két évvel ezelőtt még talán érthető is volt, hogy a költségvetési helyzet szükségessé tesz egy ilyen adónem bevezetését, ám ma már nehezen magyarázható, hogy egy bank vagy cég – csak azért, mert az adóalapja viszonylag nagy – négy százalékkal magasabb adót fizessen.

Mint érdekvédelmi szervezetnek, a bankszövetségnek az elnök szerint az is feladata, hogy a hitelintézeti szektor megítélésén javítson. Népszerű bankszektornak lenni ugyanakkor nem könnyű – majdnem lehetetlen –, de ezzel a magyar hitelintézetek nincsenek egyedül: nem találni ugyanis olyan bankszektort a világon, legyen szó akár az amerikai, akár az angol vagy francia hitelintézetekről, amelyek a népszerűségi listák élén állnának. VG