Vége a bankszektor aranyéveinek
Az első négy hónap statisztikai adatain látszik, hogy a hitelezési expanzió lelassult. Bár a lakossági hitelek állománya szépen, 28 százalékkal növekedett az áprilisig tartó egy év alatt, a májusi adat már jóval szerényebb lesz a forint erősödése miatt – mutatott rá az elnök.
A hitelportfólió minősége érezhetően romlik, amely több céltartalék képzésére kényszeríti a szereplőket, és rontja az eredményt. A romlás ugyanakkor – mutatott rá az elnök – természetes folyamat, és nem akkora mértékű, hogy bármilyen problémát okozzon a bankok tőkehelyzetében.
Figyelemre méltó az is – tette hozzá Felcsuti Péter –, hogy a bankszektor összesített eredménye 33 százalékkal csökkent az első negyedévben: mindezek alapján a szektor eddigi, idei teljesítménye mindenképpen ellentmondásosnak értékelhető.
Felcsuti szerint a magyar gazdasági, politikai és civil szereplők gondolkodásában változás következett be, hiszen egyre több szó esik a gazdaságpolitikai fordulat szükségességéről, ami nagyon örvendetes. Az elnök szerint a legfontosabb szűk keresztmetszetnek – és ebben is egyetértés mutatkozik a szereplők között – a foglalkoztatás tekinthető, a következő években erről szólhat – vagy nem szólhat – a gazdasági növekedés. Ha pedig a foglalkoztatási helyzeten nem sikerül érdemben változtatni – szögezte le Felcsuti Péter – akkor nem képzelhető el, hogy más pályára álljon a magyar gazdaság.
Ami pedig a jegybankot ért bírálatokat illeti, Felcsuti Péter leszögezte: azokkal nem ért egyet, és egyáltalán nem helyes, ha az MNB – amely a feladatát végzi – politikai támadások kereszttüzébe kerül.
