Vegyes kép a bankoknál
Eddig minden szél a magyarországi bankszektor vitorláját dagasztotta, ám az aranyévek már mindenképpen mögöttünk vannak – jelentette ki Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján.
Az elnök ellentmondásosnak értékelte a hitelintézetek eddigi idei teljesítményét: bár a szektor mérlegfőösszege az április végéig tartó egy év alatt gyors ütemben, 23 százalékkal emelkedett, a hitelezési dinamika érezhetően lassult. Bár a lakosági kölcsönöknél – tette hozzá – az első négy hónapban regisztrált növekedés még mindig 28 százalék éves alapon, a május végi adatok jóval szerényebbnek ígérkeznek az erősödő forint miatt.
A bankok hitelportfóliójának minősége – mutatott rá Felcsuti Péter – érezhetően romlott az elmúlt időszakban, ez a céltartalékolási kötelezettségek növekedésével, ezen keresztül az eredmény mérséklődésével jár együtt. A portfólió minőségének romlása ugyanakkor bizonyos szempontból természetes és nem olyan mértékű, hogy bármilyen veszélyt jelenthetne a hitelintézetek tőkehelyzetére. Az elnök véleménye szerint figyelemre méltó az is, hogy a bankszektor adózás előtti eredménye egyharmadával csökkent a március végéig számított egy év alatt, igaz, az egyes szereplők között nagy a szóródás.
Az elmúlt hónapok forinterősödése kapcsán Felcsuti úgy vélekedett: a hazai deviza árfolyamát nem a gazdaságról alkotott értékítélet változása, hanem technikai okok mozgatják. A forint erősödése következtében ugyanakkor leértékelődik a devizában nyilvántartott hitelállomány: ez önmagában véve nem baj – sőt, a tőkemegfelelést javítja –, ám a devizában felszámított jutalékok értékcsökkenése miatt negatív hatást gyakorol az eredményre is.
Ami a hazai gazdasági környezetet illeti, a magyar gazdasági, politikai és civil szereplők gondolkodásában változás következett be, hiszen egyre több szó esik a gazdaságpolitikai fordulat szükségességéről, s ez nagyon örvendetes. Az elnök szerint a legfontosabb szűk keresztmetszetnek – és ebben is egyetértés mutatkozik a szereplők között – a foglalkoztatás tekinthető, a következő években erről szólhat – vagy nem szólhat – a gazdasági növekedés. Ha pedig a foglalkoztatási helyzeten nem sikerül érdemben változtatni, akkor nem képzelhető el, hogy más pályára álljon a magyar gazdaság.
A nemzetközi piacokon tapasztalható bizalmatlanság kapcsán rámutatott: most már úgy tűnik, olvad a jég, hiszen kétéves lejáratig viszonylag likvid a piac. Ez ugyanakkor még nem mérhető össze a 2007. eleji állapotokkal, hiszen a jelenlegi, 70-80 bázispontos felár még mindig jóval fölötte mozog a korábban megszokottnak. VG
