Gőzerővel a krízis ellen
A nemzeti kormányok szerte a világon gőzerővel folytatták tegnap a pénzügyi válság megfékezésére tett kísérleteiket. Németországban Peer Steinbrück pénzügyminiszter bejelentette, hogy a Hypo Real Estate jelzálogbank megmentéséről és a betétgarancia kiterjesztéséről született döntés után egy új terven dolgoznak, amely az ország teljes bankszektorát és nem csak az egyes, bajba került intézményeket lesz hivatott megvédeni. A betétgarancia kiterjesztésében Németországot Ausztria, Dánia és Svédország követte. Izlandon tegnap felfüggesztették a bankrészvények kereskedését, az Ázsiában a legsérülékenyebbnek tűnő Dél-Korea pedig Kína és Japán vezetőivel kezdeményezett csúcstalálkozót.
Az európai államok közül Izland helyzete látszik a leginkább problémásnak; az ország három legnagyobb bankjának összesített adóssága a nemzeti GDP kilencszeresére rúg, így a kormánynak aligha lenne pénze a megmentésükre. Reykjavík egyelőre úgy igyekszik stabilizálni a helyzetüket, hogy a nyugdíjalapokat külföldön tartott aktíváik hazahozatalára igyekszik rábírni. Az EUobserver szerint a szakszervezeti nyugdíjalap-szövetség bele is egyezett 200 milliárd korona (1,8 milliárd dollár) repatriálásáról – cserébe viszont az ország EU-hoz csatlakozását és az euró átvételét követelve.
Eközben az izlandi bankok maguk is igyekeznek kivonulni a külföldi piacokról, az értékesített aktívákért kapott pénzzel a hazai piac devizahiányát enyhítve. A szigetországnak főként azért van égető szüksége külföldi devizára, mert a hazai fizetőeszköz zuhanása megállíthatatlannak tűnik: a múlt heti meredek esést tegnap újabb 7 százalékos értékvesztés követte az euróval szemben.
Az uniós országokon betétgarancia-emelési láz látszik eluralkodni; a vasárnapi német bejelentést hasonló követte Ausztriában (a részleteket holnap teszik közzé), Dániában és Svédországban, Spanyolország pedig ugyanezt tervezi, ha nem születik uniós szintű megállapodás.
Bár bankmentő csomagról a hétvégi uniós válságcsúcson nem egyeztek meg, Nicolas Sarkozy francia államfő tegnap a válság koordinált kezelésének a szükségességét hangsúlyozta. Sarkozy egy sor európai vezetővel tanácskozott telefonon, ennek eredményeként az uniós tagállamok azonos szövegű közleményben biztosították a piacokat arról, hogy „minden szükséges intézkedést megtesznek” a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartására. A francia államfő országa legnagyobb bankjainak és biztosítóinak a vezetőivel is találkozott.
A betétgarancia-emelések sorát nyitó Írország Neelie Kroes, az EU versenyügyi biztosa szerint módosítani készül eredeti terveit, hogy eloszlassa a brüszszeli versenyügyi aggályokat. A német tervek az Európai Bizottság első reakciói szerint „kevésbé tűnnek piactorzítónak”. Nagy-Britannia nem készül ugyan az államilag garantált betétösszegek határának megemelésére, Alistair Darling pénzügyminiszter viszont célzott arra, hogy a kormány részesedést vállalhat több vagy akár az összes brit bankban. Prágában szintén nem tervezik a 25 ezer eurós garanciahatár megemelését.
Ázsiában a koreai von árfolyama tegnap öt százalékot esett, 2002 óta nem látott mélypontra, miközben az országot az egy évtizeddel ezelőtti ázsiai válságra emlékeztető ütemben hagyja el a tőke. Dél-Korea helyzete a magas háztartási és vállalati eladósodottság miatt különösen ingatag: a háztartások adóssága az elkölthető jövedelem 148 százalékára rúg, a banki hiteleknek a betétállományhoz viszonyított aránya pedig 139 százalék.
Lee Myung-Bak koreai elnök Kína és Japán vezetőivel szeretne tárgyalni egy 80 milliárd dolláros alap felállításáról, amelyet – valutacsere formájában – a kelet-ázsiai országok használhatnának fel a pénzügyi felfordulás elleni védekezésül. Lee azt is bejelentette, hogy Szöul kész felhasználni a világ hatodik legnagyobb, közel 240 milliárd dolláros valutatartalékát pénzintézeteinek védelmében. VG
Marad a magyar betétbiztosítások felső összeghatára
Nem látják indokoltnak a 6 millió forintos betétbiztosítási összeghatár felemelését a Magyar Bankszövetségnél, és arra sem számítanak, hogy a hazai betétesek megtakarításaikat olyan országok hitelintézetei felé menekítenék, amelyekben ennél magasabb a garantált maximum – mondta Müller János, a szövetség vezető kommunikációs tanácsadója.A magyar bankrendszer egésze ugyanis stabil, a Magyarországon leányként működő hitelintézetek sok esetben kedvezőbb mutatójúak, mint külföldi anyabankjaik. Vagyis akik elvinnék a megtakarításaikat külföldre, azok a magasabb garanciáért cserébe a baj bekövetkeztének nagyobb esélyét is felvállalnák.
A megtakarítások kivándorlásának amiatt sincs nagy esélye, mivel a hazai bankbetétek jelentős hányada 6 millió forint alatti, illetve a betéteseknek kamatveszteséggel és egyéb költségekkel járna a váltás – tette hozzá Müller.
A magyar bankrendszer egésze ugyanis stabil, a Magyarországon leányként működő hitelintézetek sok esetben kedvezőbb mutatójúak, mint külföldi anyabankjaik. Vagyis akik elvinnék a megtakarításaikat külföldre, azok a magasabb garanciáért cserébe a baj bekövetkeztének nagyobb esélyét is felvállalnák.
A megtakarítások kivándorlásának amiatt sincs nagy esélye, mivel a hazai bankbetétek jelentős hányada 6 millió forint alatti, illetve a betéteseknek kamatveszteséggel és egyéb költségekkel járna a váltás – tette hozzá Müller.-->
