A termékpaletta átrendezése néhány banknál már a múlt héten megkezdődött. A legdrasztikusabb lépések egyikét az MKB tette meg, amely már egy hete nem fogad be devizahitel-igényléseket, és példáját a múlt héten a Volksbank is követte, amely felhagyott a dollár-, illetve frankalapú kölcsönzéssel. A Raiffeisen Bank eközben közölte: a jövőben a frankalapú kölcsönök helyett inkább a forint- és az euróalapúakra összpontosítana, s ezt a stratégiát követné a CIB is az MTI-nek nyilatkozó Török László vezérigazgató szerint. Török hozzátette: a frankalapú hitelek a deviza elérhetősége és kamatárazása miatt kockázatosabbak lesznek, a forintkölcsönök versenyképessége viszont a deviza- és forintkamatok közeledésének köszönhetően javulhat. Alig egy esztendő után, úgy tűnik, búcsút inthetünk a jenhiteleknek is. A K&H Banknál néhány hete szűnt meg a termék, és a múlt héttől már az OTP-nél is csak a privát banki ügyfelek adósodhatnak el a távol-keleti devizában, ők is csak akkor, ha legalább 20 millió forintos értékű ingatlant terhelnek meg. Más tekintetben is szigorodnak a kondíciók. A lapunk által megkérdezett hitelintézetek közölték: folyamatosan vizsgálják a piaci helyzetet, és annak függvényében döntenek a hitelezési feltételek módosításáról. Két bank már lépett is az óvatosság jegyében. A K&H október 14-től felfüggesztette a magas finanszírozású, mindössze 5 százalékos önerővel folyósítható lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitelek folyósítását, az OTP pedig több drasztikus lépést is tett. Sajtóhírek szerint a bank újabban már nem fogadja el több mint négyszáz kisebb település ingatlanjait jelzáloghitelek fedezeteként (a kistelepülések több hitelező cégnél egyébként mindig is feketelistán voltak), emellett megemelte a hitelkamatokat, sőt a devizamarzsot is. Korábban a devizavételi és -eladási árfolyamok közötti mintegy egyszázalékos különbséget a duplájára növelte. Az euróalapú lakáskölcsönök kamata a vezető hazai hitelintézetnél 2, a frank- és jenalapúaké mintegy 3 százalékponttal emelkedett, ez lapunk számítása szerint azt jelenti, hogy húszéves futamidő mellett egy 5 millió forintos jen- vagy frankalapú törlesztőrészlete több mint 20 százalékkal, az euróalapúé pedig mintegy 13 százalékkal növekedik majd az eddigiekhez képest. A már meglévő ügyfelekre azonban csak részben hárítja át a bank a költségeket, náluk mindössze fél százalékponttal emelkednek a kamatok, ez egy ötmillió forint összegű, húszéves futamidejű kölcsönnél havi 1200-1400 forintnyi pluszkiadást jelent - közölte a bank a távirati irodával. Ezt azonban tetézheti a forint gyengülése miatt bekövetkezett árfolyamváltozás, amely különösen azokat sújtja majd, akik most nyáron, erős forintárfolyam mellett vették fel a kölcsönüket. A legnagyobb veszélyben a jenhitelesek lehetnek, akiknek a törlesztőrészlete a mostani árfolyam- és kamatszinteket figyelembe véve akár 50 százalékkal is emelkedhet, de a svájci frankban eladósodott ügyfelek is több mint 20 százalékos drágulással számolhatnak az OTP-nél és a többi banknál is. Gyurcsány Ferenc azonban segítséget ígért ezeknek az adósoknak, hogy ki tudják fizetni a részleteket, de ezt nem állami támogatással, hanem a banki szerződések módosításával érné el a kormány. Veres János pénzügyminiszter tegnap annyit árult el, hogy a futamidők hosszabbítása lehet az egyik megoldása a havi terhek mérséklésének, a pontos javaslat szerdán kerülhet a kormány elé.