Elszáradó ingatlanalapok
Egymásra mutogatnak a piaci szereplők, amiért az elmúlt hónapban 112 milliárd forintot vontak ki a befektetők az ingatlanalapokból. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) pénteki döntése értelmében 10 napra fel kellett függeszteni a befektetési jegyek visszaválthatóságát, hogy időt nyerjenek az alapkezelők szabályzatuk módosítására, miközben a törvényalkotók is rohamtempóban változtatják meg a szabályozói környezetet. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) és a PSZÁF tegnapi közös sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy az időnyerés célja a likviditási feltételek javítása. A Bamosz havi jelentése szerint ugyanis októberben a 26 ingatlanalap összvagyona 20,8 százalékkal csökkent, 550 milliárd forintról 433 milliárdra, emiatt likviditási gondok jelentkeztek a piacon.
Szalai Sándor Bamosz-elnök szerint a problémát az okozta, hogy a két héttel ezelőtti alapkamat-emelést követően a kereskedelmi bankok azonnal átvették a betéteik után fizetett hozam növelését, emiatt versenyhátrányba szorultak az alapok, amelyek összvagyona is mintegy 12,8 százalékkal, 2645 milliárd forintra csökkent.
Nem nevezhető túl magasnak az illikvid eszközállomány az alapok portfóliójában – mondta Szalai Sándor, hozzátéve: a hosszú távú befektetésnek számító ingatlanok aránya 40-50 százalék, ennek ellenére kerültek gondba az alapkezelők a jelenlegi extrém helyzetben.
Farkas István, a felügyelet elnöke elmondta, hogy hozzájuk senki nem fordult likviditási probléma miatt, de az biztos, hogy a mostani helyzet nehézséget okoz az alapoknál. A nehézségeket jól illusztrálja a Raiffeisen sommásan megfogalmazott közleménye, amely szerint „nem tud versenyezni a betéti kamatokkal, és az elmúlt két hónap gyors ütemű pénzkivonása ellehetetlenítette a viszszaváltások azonnali teljesítését”. Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő vezérigazgatója bírálta a hazai bankokat, amiért az ingatlanalapokat annak idején pénzpiaci, rövid távú instrumentumként értékesítették, most pedig 13-14 százalékos kamatokkal csábítják át az ügyfeleket az alapokból a bankbetétekbe. Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke erre úgy reagált, hogy „forráshiány van, ezért akcióznak a bankok a betétekkel”. Tény, hogy a felügyelet döntése előnyös helyzetbe hozta a nem megfelelő likviditású alapokat – vagyis azokat, ahol az ingatlanok aránya magas az eszközállományon belül –, míg ahol több a likvid eszköz, ott hátrányt okozott a jelenlegi felfüggesztés. A sajtótájékoztatón egyébként elhangzott, hogy bár Magyarországon először történt ilyen jellegű felfüggesztés, máshol Európában elő szokott fordulni hasonló lépés, például a nyílt végű alapok legnagyobb piacán, Németországban jelenleg szintén felfüggesztés van érvényben. Szalai Sándor szerint megoldást jelenthetne, ha az ingatlanalapok zárt végűvé alakulnának át. GT
