Surányi: "Nem tudtunk tartalékokat felhalmozni"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSurányi szerint Magyarország nagy árat fizet a 2001 és 2006 nyara között folytatott, minden tekintetben fenntarthatatlan fiskális és hibás monetáris politikáért. Szerinte az időszak elhibázott gazdaságpolitikájáért elsősorban a fiskális és a jövedelempolitikát - azaz, a kormányokat - terheli a felelősség.
„Egy külső sokk esetére nem tudtunk tartalékokat felhalmozni, amelyek lehetővé tették volna, hogy a fiskális politika képes legyen anticiklikusan működni. Ráadásul napjainkban a költségvetés egyenlegén keresztül sincs mód az anticiklikus gazdaságpolitika támogatására, miután a kormány önként vállalta, hogy a költségvetés hiányát a konvergenciaprogramban megjelölt 3,2 százalékról 2,6 százalékra mérsékli” - szögezte le a portfolio.hu-nak adott interjúban.
Van azonban egy talán még ennél is fontosabb vonatkozása a költségvetési politikának: annak érdekében, hogy a büdzsé valamelyest élénkítő hatást is tudjon gyakorolni a gazdaságra, olyan mértékben kellene lefaragni a kiadásait, hogy a bevételi oldal ezáltal lehetővé tett kedvező átalakításával - mindenekelőtt az adókon keresztül - segíteni tudja a munkahelyek megtartását, a beruházások bővítését. Így lehetne a költségvetés eszközeivel pozitív lökést adni a gazdaságnak. Ma a magyar gazdaság egyensúlyi jellemzői minden tekintetben lényegesen jobbak, mint voltak 1995-ben.
"Látszólag tehát kevésbé vagyunk sérülékenyek, csakhogy időközben mélyebben integrálódtunk a világgazdaságba, és onnan most szinte csak negatív impulzusok érnek bennünket. A hitelszűke, a hitelek árának növekedése, a kereslet zsugorodása Nyugat-Európában egyaránt kedvezőtlen, amit tovább erősít a költségvetési megszorítás" - szögezte le Surányi.
