Ma például a Bank of England 100 bázispontot vágott, és 2 százalékra vitte el az alaprátát, azt követően, hogy novemberben már végrehajtott egy 150 bázispontos vágást. A brit alapkamat így 1951 óta nem volt ilyen alacsony szinten. Svédországban is kamatcsökkentés kezdődött ma, 175 bázisponttal eresztették 2 százalékra a svéd jegybanki kamatot.
Elemzők szerint Jean Claude-Trichet vezette frankfurti monetáris intézet (amely minden évben tart két ülést Brüsszelben is) az inflációs veszély enyhülésével és a egyre súlyosabb fenyegetése mellett nem is tehet mást, minthogy csatlakozik a világ jegybankjaihoz és csökkenti az alaprátát. Ma rendkívüli ülésen vágtak egyébként Indonéziában, valamint Új Zélandon is.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, pedig az idén eddig 325 bázisponttal alacsonyabban 1 százalékra csökkentette a kamatot, ami feltehetőleg tovább ereszkedik majd a nulla felé. A nyersanyagárak esése, és a fogyasztói hangulat évtizedes mélypontra süllyedése miatt novemberben 2,1 százalékra esett az éves a közös térségben, a korábbi 3,2 százalékról, a térség bruttó összterméke viszont jövőre fél százalékkal csökkenni fog – jósolja a Nemzetközi Valutaalap.
Ma délután teszi közzé a jövő évi inflációs és növekedési prognózisát az EKB. A kamatvágásokra, a nemzetközi tőzsdemutatók optimizmussal reagáltak: az európai 600 vezető vállalat árfolyamát követő Dow Jones Euro Stoxx 600 1 százalékot emelkedett.
