A kőolaj az 50 dolláros hordónkénti ár fölé kapaszkodik, szemben a decemberi 32 dolláros árral, amely az utóbbi öt év legalacsonyabb értéke volt. A kőolaj jegyzéseket a geopolitikai bizonytalanságok, és a kereslethez egyre igazodó, csökkentett kínálat mozgatja. A közel-keleti országok elkezdték a szállítmányaikat csökkenteni, amelyre korábban az OPEC döntése adott nekik felhatalmazást. December 14-én a világ kitermelés 40 százalékát biztosító szervezet 4,2 millió hordó napi csökkentésről döntött januártól. Kuvait és Katar is kevesebb fekete aranyat szállít az ázsiai gazdaságokba, előbbi 5, utóbbi 6 százalékkal csökkenti a szállításokat. Valamint az orosz Gazprom csökkentette az európai gáz szállítását a harmadára. Mindezek hatására, valamint a palesztin-válság miatt – az amerikai nyersolaj ára 3,4 százalékkal, öt hetes csúcsra emelkedett 50,47 dollárra ma délután. Az északi tengeri brent jegyzése 4,5 százalékot drágult ma 51,86 dollárig. Már a mai napot megelőzően is az elmúlt három nap tekintetében 25 százalékot drágult az energiahordozó.
Eugen Weinberg, a Commerzbank energia-szakértője szerint egyre inkább a kínálat szűkülésére fókuszál a piac, amely tartósabb árfelnyomó hatást generál a piacon. Az amerikai energia ügynökség holnap jelenti a múlt hétről szóló tartalékadatokat, a piaci várakozás szerint akár egy millió hordóval is nőhetett a készlet, korábban 318,7 millió hordó nyersolaj feküdt az amerikai tartalékok között.
A nyersolaj drágulása fékező hatással lehet az arany és más nemesfémek értékvesztésére, amelyek a gyenge dollár miatt kezdik rendkívül gyengén az idei év eleji kereskedést. Az arany idén eddig 4,3 százalékot veszített értékéből, míg tavaly a legjobban teljesítő nyersanyagnak számított 5,8 százalékos áremelkedésével. Ma 1,8 százalékkal olcsóbb egy uncia, amely 843,93 dollárba kerül, amelyet a három hetes rekordra kapaszkodó erős dollár is segít (1,33-as értékre erősödött ma az amerikai fizetőeszköz az euróval szemben: az arany pedig tipikusan a zöldhasú mozgásával szemben változtatja értékét).
A Bloomberg hírügynökségen megkérdezett 20 elemző véleménye szerint az arany idei átlagára 4,3 százalékkal múlja majd felül a tavalyit, 910 dollár átlagos áron kel majd el egy uncia. Más nemesfémek – amelyek tipikusan sokkal érzékenyebbek az ipari felhasználásra, mint a dollárt helyettesítő és tartalékképző arany - közül ma az ezüst ára 3,3 százalékkal csökkent unciánként 10,8875 dollárig, a platina értéke ma 0,6 százalékkal csökkent 943,75 dollárig. A palládium pedig 0,3 százalékkal ér kevesebbet, egy uncia 184 dollárba kerül. Az előrejelzések szerint az ezüst idei átlagára 12 dollár lesz unciánként, míg tavaly 15 dollár volt az átlag, igaz tavaly az értékének így is 23 százalékát veszítette el. A platina 2009-es átlagárát 975 dollárra taksálják unciánként, szemben a tavalyi 1574 dollárral. Március óta a platina értékének 59 százalékát veszítette el, akkor 2301,50 dollárba került egy uncia. A palládium – amelyet akkumlátorokba építenek be, megszenvedi az autóipar gyengélkedését – idén átlagosan 220 dollárba fog kerülni, szemben a tavalyi 350,90 dolláros unciánkénti árral.
Az ipari fémek több hetes csúcsárra emelkedtek ma, amelyet elsősorban a vámmentessé tett kínai nyersanyag valamint az árupiaci terményeket követő nemzetközi indexek újrasúlyozása is segített. A réz egy hónapos csúcs árra kapaszkodott ma: 5,8 százalékot drágult egy tonna, amely jelenleg 3375 dollárba kerül, de kora reggel 3386,25 dollárba is került egy tonna, amely december 4-e óta a legmagasabb napközbeni ár volt. A réz készletek közben világszerte nőnek, átlagosan 0,4 százalékkal 343 500 tonnára, amely 3 éve a legmagasabb érték. A réz tavaly értékének 54 százalékát veszítette el, idén eddig közel 10 százalékot drágult. Más ipari fém esetében: az alumínium 0,7 százalékot drágult ma 1560 dollárra tonnánként, a grafit ára 2,6 százalékkal emelkedett 1149,50 dollárra tonnánként, míg az ón 50 dollárt drágult 11 550 dollárig tonnánként. A nikkel 2 százalékot drágult ma 13 100 dollárra tonnánként, idei áremelkedése 12 százalékos. A Dow Jones-AIG árupiaci nagyindexet január 9-től, míg az S&P GSCI indexet január 8-tól súlyozzák újra, amelyben nagyobb teret kapnak a fémtermékek.
Az élelmiszerek piacát a dráguló energia és a száraz dél-amerikai időjárás határozza meg. A szójabab három hónapos rekordra drágult ma: márciusi szállításra vékánként 2,1 százalékot drágult 10,0775 dollárra. A szója rekordot tavaly februárban állított be, akkor egy véka 16,4 dollárba került, majd ezt követően az ár 18 hónapos mélybe esett össze, december elején 7,8 dollárba került egy véka. A kukorica márciusi szállítása ma 0,6 százalékkal drágult 4,1375 dollárra vékánként. A kukorica árfolyama júniusban tetőzött 7,9925 dolláron. A búza márciusi szállítása 0,6 százalékkal kerül ma kevesebbe 6,1325 dollárba vékánként. A búza – amely az elmúlt öt nap drágulását követően ma kerül először kevesebbe – tavaly februárban állította be rekord árat: 13,50 dollárba került egy véka, viszont a tavalyi év egészében 31 százalékkal csökkent a jegyzése.
