A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője szerint nincs ok az aggodalomra, az előtakarékossági konstrukciók azért jók, mert esetükben hosszútávon lefaraghatóak a veszteségek.
Kétmilliárd eurót is meghaladó veszteséget könyveltek el a magyar, és kilencmilliárd eurós veszteséggel zártak a közép-európai magánnyugdíjalapok egy román elemzés szerint tavaly. Így a becslések szerint a 2008-ban befizetett magyarországi tagdíjak egy az egyben semmivé váltak.
Jelentős befektetési veszteségeket szenvedtek el az önkéntes és a magánnyugdíjpénztárak is 2008-ban, de nem a kockázatos befektetési politika miatt - mondta Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője. A veszteségek oka szerinte az, hogy a gazdasági válság miatt nem lehetett olyan befektetést találni, amely ne szenvedett volna el időleges, virtuális hozamveszteséget.
Ez a veszteség papíron lévő, a gyakorlatban nem jelentkező veszteség - figyelmeztetett a szóvivő. Azért állt elő, mert a magánnyugdíjpénztárak portfóliójában, befektetési kosarában lévő államkötvények, részvények időleges árfolyamveszteséget szenvedtek el. Ez a veszteség csak akkor jelenne meg a gyakorlatban - folytatta a PSZÁF szóvivője -, ha a magánnyugdíjpénztárak most kereskedni kezdenének ezekkel a papírokkal.
De mivel ezek az intézmények hosszú távú, negyven-ötven éves előtakarékosságra rendezkedtek be, így a válság elmúlásával ez a veszteség remélhetőleg el fog tűnni - tette hozzá Binder István, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendszer elbírja a válságokat.
Rámutatott: minden nemzetközi és hazai statisztika azt mutatja, hogy végül kedvezőbb nyugdíjösszegeket hoz ez a magántakarékoskodási forma, mint az állami. Kifejtette: aki tíz éve tag, már ma is kivehetné hozamát, de nem érdemes most így cselekednie, mert kevés pénzhez jutna, és realizálná az említett veszteséget. Nem a padlón, hanem a csúcson kell egy befektetésből kiszállni - szögezte le Binder István.
