„Magas szinten kell tartania az alapkamatot az MNB-nek, ahhoz, hogy képes legyen megvédeni a forintot” – mondja Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank frankfurti elemzője. Az elemző túl gyorsnak tartja a november óta történt 200 bázispontos vágást, amivel a rossz fundamentumú hazai eszköz felára a török és a román kamatszint alá csökkent. „A következő hónapokban romló kilátással tekintünk a forint árfolyamára, ahogy napvilágot látnak a gazdasági visszaesés részletei” – prognosztizálja Ned Rumpeltin, a londoni Morgan Stanley szakértője.
Keszeg Ádám, a Raiffeisen bank elemzője szerint viszont az MNB ezen a szinten még képes lehet csökkenteni az alapkamatot, mivel nincs szó rendkívüli forint gyengülésről, hanem általános devizapiaci trendet követ a hazai fizetőeszköz. Ugyanis korábban azt jelezte a jegybank, hogy nem az árfolyammal van a baj, hanem a volatilis mozgással. Keszeg Ádám szerint viszont most látszik, hogy egy lépcsőzetesen süllyedő, gyenge trendre állt a forint, ahogy a szomszédos devizák is. A hazai deviza esetében a 300 forintos lélektani határ egyszerűen önbeteljesítő jóslattá vált, ez beszippantja a kereskedőket. De így sem a forint - amely januárban 13 százalékot drágult – a legrosszabban teljesítő pénz, hanem a zloty és az orosz rubel.
Gerendás János, az AXA elemzője szerint nem pusztán a befektetői hangulat hullámoztatja a hazai fizetőeszköz mozgását, hanem fundamentális okai is vannak a gyengülő trend beindulásának. A fundamentális okok közül, az elemző kiemelte a magyar vállalatok külpiacának szűkülését, amely csökkenti a forint keresletét ezek között az exportőrök között. A másik ok, a devizahitelezés lassulása, amely szintén a keresleti csatornán keresztül gyengíti a forintot. Gerendás János szerint a hazai fizetőeszköz árfolyama szempontjából kényessé kezd válni az itthoni devizahitel piac helyzete, amely könnyen ördögi körré alakulhat. Ugyanis ha túlzottan szűkül a hitelpiac, az a forint keresletet csökkenti és az árfolyamgyengüléssel további nehézséget okoz a törlesztő részletek visszafizetésénél. Fundamentális oknak minősül még az is, hogy a válság mélyülésével árfolyamzuhanásba kezdett regionális devizák között is a hazai fizetőeszköz mögött áll egyedül valódi
Becslések szerint idén akár 3 százalékos is lehet a hazai össztermék zsugorodása. Gerendás János szerint a forint bezuhanását sokáig megakasztotta az októberben megemelt kamatszint, de most elkezdtük követni a zloty mélyrepülését. Kockázatos vállalkozásnak minősítené az elemző a kamatvágást a jelenlegi árfolyamszinten, vagyis a két hét múlva esedékes döntésnél - ha marad a jelenlegi trend - nem valószínű, hogy a rátához nyúl a monetáris tanács. Gerendás szerint, a jegybank is belátni kényszerült, egyelőre nem tudja megakadályozni a süllyedő trendet. Ez abból látszik, hogy az utolsó kamatcsökkentés már ugyan azon az árfolyam szinten történt, mint a tavaly októberi rendkívüli 300 bázispontos emelés, vagyis az MNB azóta finomította korábbi álláspontját, amit jelez az is, hogy Simor András többször is elmondta, hogy nem a gyengüléssel volt a probléma, hanem annak októberi tempójával.
Az elemző szerint, látszik az igyekezet az MNB részéről, hogy versenyképessé tegye a forint hitelezést, ezért a tanács a kamatemelést minden eszközzel kerüli, emiatt a mostani „hallgatás” az árfolyamról. A válság enyhülésével 270-280 forintos szinten lehet a reális egyensúlyi árfolyam Gerendás szerint. Év végére ezt el is érhetjük, de ez nagyban függ a befektetői hangulattól. A szakértő arra számít, hogy még az idén szűkülhet a kamatkülönbség a forint és a devizahitelek között, vagyis a kockázat kerülőbb magyar háztartások esetleg áttérhetnek a forint alapú hitelszerzésre. De közben a külföldi kamatok zuhanásával – ismét népszerűvé válhat a devizahitelezés is.
