Szigor a lakáshiteleknél
A korábbinál jóval óvatosabbá váltak a hazai bankok a lakáshitelek finanszírozási feltételeit illetően: gyakorlatilag eltűntek a kínálatból az alacsony saját erős vagy önrész nélküli kölcsönök – derül ki a hitelintézetek tájékoztatóiból. A vételár száz százalékáig pótlólagos ingatlanfedezet felajánlása nélkül már csak az Erste Bank nyújt lakáskölcsönt, ez a hitelintézet a 35 éves maximális futamidőn sem változtatott, sőt, a hitelösszegnél sem határozott meg felső limitet.
A többi piaci szereplő viszont igen határozott mértékben húzott a nadrágszíjon, és többnyire már csak a hitelbiztosítéki érték 70-80 százalékáig hitelez. A korábban 5 százalékos önerős kölcsönöket hirdető Budapest Bank például most már csak a forgalmi érték 80 százalékáig nyújt – forintalapon – lakáshitelt, ráadásul a fedezetül felajánlott ingatlannak legalább ötmillió forintot kell érnie.
A jövedelemigazolás nélküli konstrukciók is kezdenek veszíteni a jelentőségükből, hiszen az ügyfél ezek igénylésekor legfeljebb 50-60 százalékos hitel/hitelbiztosítéki aránnyal számolhat, vagyis jó esetben is a vételár legalább felét elő kell teremtenie. A CIB Bank például jövedelemigazolás nélkül most már csak 15 millió forintig ad lakáshitelt, és maximum a likviditási érték felére számíthat az ügyfél.
„Problémát okoz, hogy a bankok nem kommunikálták, hogy megváltoztak a hitelfelvétel felté-telei, így az ügyfelek a régi hitelbírálati szempontok alapján terveznek” – mondta lapunknak Kézdi Zsolt, a Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesületének elnöke. A lakáskölcsönre várók a korábbi kedvező hitelbírálatokon felbuzdulva vágnak bele az építkezésekbe, a lakásvásárlásba, sőt vállalnak további gyerekeket, az új normák szerint azonban sokszor nem kapnak elegendő kölcsönt a kiszemelt ingatlanra. Így gyakran elbukják a foglalót, illetve a hitelbírálat több százezer forintos költségeit is – az utóbbi hónapokban ugyanis a kezdeti költségeket elengedő akciókat szintén megszüntették a hitelintézetek. Ez utóbbi egyébként a hitelfelvételi kedvet is lehűtötte: sok kliens inkább letesz a kölcsönről, mint hogy hat számjegyű összeget kockáztasson a bizonytalan kimenetelű bírálat során.
Kézdi úgy látja: a bankok két csoportra szakadtak a kommunikációjukban. Egy részük nyíltan vállalja, hogy szigorította a feltételeket, mások azonban csak az általános szerződési feltételekben, illetve a hitelbírálat során közlik az ügyféllel a rossz hírt. Több hitelintézet elismerte, hogy nem nyújt már svájci frankban kölcsönöket, mások azonban továbbra is szerepeltetik a hitelt a kondíciós listákban, de vagy egyáltalán nem adják meg az ügyfeleknek, vagy csak nagyon magas kamatokkal hajlandók folyósítani azt.
A bankok egyéb korlátokat is beépítettek a rendszerbe. Az FHB például már csak jövedelemalapon nyújt svájcifrank-alapú hitelt, és kizárólag akkor, ha az ingatlan lakóépületként funkcionál, s hitelbiztosítéki értéke eléri a 10 millió forintot. Az OTP Bank pedig 60 százalék fölötti hitel/hitelbiztosítéki érték aránynál kötelezővé tette a „forintban fix” szolgáltatás igénybevételét, és a devizaalapú kölcsön jövedelem hivatalos igazolása nélkül nem is kapható. A leghosszabb futamidő emellett több szereplőnél is harminc évre olvadt, a nagyobb bankok közül csak az OTP-nél és az MKB-nál maradt meg a 35 éves limit.
A legnehezebb helyzetben a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR, régebben BAR) szereplő ügyfelek vannak. Tavaly nyáron még sok bank kínált nekik hitelt, az októberi válság óta azonban a lehetőségek bezárultak, ma a BAR-listások már jóformán sehol sem kapnak kölcsönt. A banki feketelista egyre többeket fenyeget, a leépítések során munka nélkül maradt adósok ugyanis nehezen tudják pontosan törleszteni tartozásaikat. VG
