Történelmi mérföldkő, rekordévet zárt a magyar befektetésösztönzés: 2025-ben több mint hétmilliárd eurónyi beruházás érkezett hazánkba – a vidék a nagy nyertes

Az elmúlt négy év volt a magyar gazdaságtörténet legsikeresebb éve a külföldi működő tőke beáramlása szempontjából – mondta szerdai sajtóeseményén Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója. Kiemelte: összesen 25 ezermilliárd forintnyi beruházás érkezett hazánkba 2014 óta.

Több mint 187 ezer új munkahely jött létre

A kormánybiztos elmondta: a HIPA 2025 végéig 2305 pozitív beruházási döntésben működött közre, amivel több mint 25 ezermilliárd forint értékű beruházáshoz és közvetlenül mintegy 187 ezer, közvetetten pedig 400 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá.

Magyarország továbbra is Európa leginkább befektetőbarát országa – hívta fel a figyelmet Joó István. A magyar kormányzati befektetésösztönzés az elmúlt években sokkal jobban teljesít, mint a másik három visegrádi ország, vagyis

• Csehország,
• Lengyelország
• és Szlovákia

beruházásösztönzési ügynöksége együttvéve – tette hozzá.

A HIPA 2025-ös eredményeit is részletesen ismertette a vezérigazgató: számos szempontból a rekordok éve volt a tavalyi. A Magyarországot választó befektetők rekordszámú, 108 projekt megvalósításáról hoztak döntést a HIPA támogatásával, ami mintegy

„Ezeket az eredményeket azért tudtuk elérni, mert a magyar kormány az elmúlt 16 évben felépítette Európa legversenyképesebb befektetési és üzleti környezetét. Az alacsony adók, a jól képzett munkaerő, a fejlett logisztika, a fizikai és jogbiztonság, valamint az energiaellátás biztonsága mind hozzájárult ahhoz, hogy a Magyarország iránti befektetői bizalom töretlen” – értékelt Joó István.

Egy forint támogatás négy forint bevételt hoz

A támogatások ráadásul rendkívül eredményesek: egy forint elköltött állami támogatás átlagosan 4,1 forint bevételt generál a magyar költségvetésnek. Ezek a bevételek befizetett adókból, járulékokból keletkeznek.

A gazdaság egészséges összetettségét, sok erős pilléren nyugvó szerkezetét mutatja, hogy közel 30 különböző ágazatban érkeznek befektetések. Továbbra is meghatározó a járműgyártással és az elektronikával kapcsolatos befektetések volumene, de lendületesen zárkózik fel az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, az információs és kommunikációs technológia, az orvosi eszközök gyártása, a biotechnológia és az üzleti szolgáltatóközpontok szektora is.

A munkahelyteremtésben az elektronika vezet bő 6200 új állással, ezt követi a járműipar mintegy 3600 új munkahellyel. A magas szellemi hozzáadott értéket teremtő tevékenységek felé tartó átalakulás fontos jele, hogy a harmadik helyen álló üzleti szolgáltatóközpont (BSC) szektora a maga több mint 3200 új állásával szorosan követi a járműipart a munkahelyteremtésben.

Rekordok Keleten és Nyugaton is

2014 óta jelentős mértékben nőtt a keleti országok súlya a hazai FDI-állományban, így kiegyensúlyozottabbá vált a hazai külföldi közvetlen beruházások szerkezete. Magyarország vezető pozíciót ért el az Európai Unió és az Egyesült Királyság alkotta térségbe irányuló kínai befektetések fogadásában. Joó István ugyanakkor kiemelte:

A tavalyi 16 amerikai projekt például szintén történelmi csúcs, és pontosan mutatja a magyar–amerikai befektetési partnerség  lendületét, amely jócskán megerősödött Donald Trump második elnöki ciklusában. Az amerikai beruházások csaknem 200 milliárd forint volument képviseltek, és 800-nál is több munkahelyet hoztak létre 2025-ben.

Kiemelt támogatás a magyar beruházásoknak

„A HIPA támogatási rendszere a hazai vállalatoknak is elérhető, és örömmel látjuk, hogy 2025-ben minden korábbinál többen tudtak éli a lehetőséggel. Magyar tulajdonosi hátterű vállalatokkal egy év alatt 24 befektetésről sikerült megállapodni, ezzel Magyarország az első a támogatott projektek származási országa szerinti rangsorban. A beruházások 1423 munkahelyet teremtenek, és mintegy 210 milliárd forint összesített értéket képviselnek” – mondta el Joó István.

A magyar vállalatok felkészültségét és a gazdaság sokszínűségét az is jelzi, hogy a tavaly kötött megállapodások alapján 12 szektorba érkezik beruházás hazai tulajdonosi hátterű vállalatok révén, méghozzá olyan, magas hozzáadott értéket teremtő ágazatokba is, mint az üzleti szolgáltatóközpontok szektora. A nyelveket beszélő, diplomás fiataljainknak nemzetközi környezetben, de itthon is karrierlehetőségeket kínáló üzleti szolgáltatóközpontok támogatása kiemelten fontos a HIPA számára – húzta alá a kormánybiztos.

A magyarországi üzleti szolgáltatóközpontok mára 245 vállalatot számlálnak, és csaknem 20 ezer magasan képzett szakembernek adnak munkát, új dimenziót nyitva a tudásalapú magyar gazdaság fejlődésében.

Stratégiai fordulat: egyre fontosabb a magas hozzáadott érték

Egyértelmű stratégiai fordulat látszik abból a szempontból, hogy csúcsot döntött hazánk a legmagasabb szellemi hozzáadott értéket teremtő tevékenységek, az innováció és a kutatás-fejlesztés ösztönzésében is. „Ezt a területet tekintve jól látszik, hogy egy dimenzióváltás közepén tartunk, és egyre inkább sikerül elérni, amit mindig is mondtunk: előbb a gyártáshoz kapcsolódó beruházásokat kell megszerezni, majd erre építve a legmagasabb hozzáadott értékű projekteket” – mondta a kormánybiztos, hozzátéve: míg az EU-ban 37,5 százalékkal, addig Magyarországon 54,4 százalékkal nőtt tíz év alatt a k+f munkahelyek száma.

Beszállítóvá váló magyar vállalkozások

A HIPA nemcsak azért dolgozik, hogy külföldi befektetőket nyerjen meg Magyarországnak, hanem azért is, hogy minél több magyar cég ragadhassa meg az új lehetőségeket, akár támogatások útján, akár külföldi partnerekkel együttműködve, annak érdekében, hogy az új világgazdasági korszak nyertesévé váljon.

Kiemelt feladat ezért elősegíteni, hogy a magyar vállalatok minél inkább profitáljanak a külföldiek érkezéséből. A HIPA támogatja a globális értékláncokba bekapcsolódó hazai cégek fejlesztéseit, és több mint 1200 minősített vállalatot tartalmaz az a beszállítói adatbázisa, amelynek alapján az ügynökség partnereket ajánl a befektetőknek.

A már itt lévő vállalatokat a továbbiakban is arra ösztönzik, hogy minél inkább mélyítsék a kapcsolatrendszerüket a beszállítói közösségekkel, illetve a felsőoktatási és szakképzési intézményekkel.

Fókuszban a vidéki fejlesztések 2026-ban is

A kormánybiztos kiemelte: a támogatott projektek több mint 84 százaléka Budapesten kívül valósul meg, és a fejlesztések szinte az egész országot lefedik. Több vármegyében is beruházási hullámot eredményez a HIPA tevékenysége:

„Beruházásösztönzési stratégiánk fókuszában idén hét város szerepel: Ózd, Salgótarján, Szerencs, Orosháza, Nagykanizsa, Pécs és Szekszárd. A déli területek kiemelt figyelmet kapnak, hiszen a keleti és a nyugati országrész tőke- és beruházásvonzó képessége egyre inkább egyensúlyba kerül” – adott betekintést az idei tervekbe Joó István.

Hozzátette: a k+f projekteknél ismét rekordot vár, és folytatja a HIPA a magyar vállalatok kiemelt támogatását is. Mindezzel párhuzamosan világszerte  felkeresik azokat a csúcstechnológiás cégeket, amelyeket szeretnének Magyarországra hozni. A következő hónapokban pedig sorra kezdik meg a tömeggyártást az olyan nagy gyárak, mint a CATL, a BYD, a Semcorp, az EcoPro vagy a Huayou Cobalt, mind óriási lökést adva a magyar gazdasági növekedésnek.