Tovább nőhet a lakáslízing

Nem hagyja érintetlenül a gazdasági válság az ingatlanlízing-piacot sem, ám a teljes szektoron belül leginkább ez a szegmens lehet a túlélő. A terület 2007-ben még csaknem 50, a tavalyi első fél évben 40, míg a másodikban az előzetes adatok alapján már csak 20-30 százalékkal tudott nőni. 2009-re még igen óvatosak a becslések, a legoptimistább verzió szerint előfordulhat 30, ám a realistábbak szerint nincs kizárva, hogy csupán 10 százalékos lesz a növekedés.

A lakossági lakáslízingnek ugyanakkor továbbra is van létjogosultsága, hiszen az az adózási környezet, amely három évvel ezelőtt megteremtette azt, az idén sem változott. Emellett jó alternatívája lehet – egy kissé más ügyfélkör számára – a lakáshiteleknek, hiszen az az alapvető különbség, hogy lízingnél a finanszírozó a tulajdonos, ez teljesen más kockázatokkal és hitelezési gyakorlattal jár – fogalmazza meg a piac álláspontját Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Ez persze nem jelenti azt, hogy a források szűkülését és a növekvő kockázatokat a lízingcégek nem árazták be a termékbe: néhány hónapja ezek kamata is megemelkedett, amellett nőttek az elvárt kezdő részletek is.

Alapvetően más az OTP Lakáslízing 2009-es stratégiája is, hiszen nekünk is alkalmazkodnunk kell a megváltozott piaci helyzethez – ezt már Dunavölgyi Mária vezérigazgató mondja. Továbbra is finanszírozunk magánszemélyeket és vállalkozásokat egyaránt, de valamivel több önerővel és elsősorban euróalapon, hiszen most az a kedvezőbb az ügyfelek számára – indokol Dunavölgyi.

Az ugyanakkor, hogy e szegmens is felvértezte magát, csak általános óvintézkedés, itt nincs akkora veszély, mint a gépjármű-finanszírozásban. Az ingatlanoknál a 20-30 százalékos önerős szerződések a jellemzők, és igen kis szeletet hasítanak a portfóliókból a kezdő részlet nélküli ügyletek. A lakásárak rohamos csökkenése pedig – ahogy a szövetség főtitkára fogalmaz – éppen ezért nem jelent veszélyt a finanszírozókra: a kezdő részlet nélküli szerződések aránya elenyésző, így ez portfóliószinten nem nagy kockázat. Igaz, a bedőlt ügyletekről statisztika nincs, a szövetség alig tud néhányról, és nem számít jelentős bővülésre az idén sem. Inkább vállalati oldalon nőhet a bedőlések aránya – mondja Lévai, bár mivel a kkv-k nagy része a válság miatt megnövekedett felszámolási kockázat miatt gyakorlatilag finanszírozhatatlanná válik, az ingatlanalapú lízingfinanszírozás éppen nekik jelenthetne megoldást. A kkv-k zöme rendelkezik saját, terheletlen ingatlannal. Ám hitel felvételéhez ez sem lesz elég, a visszlízing viszont alkalmas konstrukciót jelenthetne. A feltételes módot a hatályos illetékszabályozás indokolja, amely a szövetség régóta tartó lobbizása ellenére jelentős versenyhátrányba hozza a konstrukciót. VV

Kolossváry Ádám szerint ennek oka, hogy megszigorították a hitelbírálatot, a követelések monitoringját és a behajtást.

Hozzátette: nem az önrész nélküli és a rendkívül hosszú futamidőre kötött szerződések a legkockázatosabbak.

A visszavett gépjárművek között a legtöbb 10–29,99 százalékos önerős, mert korábban a 10–20 százalék önerő volt a hitelezés alsó limitje, így ezeken a szinteken sűrűsödtek a viszonylag gyengébb fizetőképességű ügyfelek. ÉMZ

Kolossváry Ádám szerint ennek oka, hogy megszigorították a hitelbírálatot, a követelések monitoringját és a behajtást.

Hozzátette: nem az önrész nélküli és a rendkívül hosszú futamidőre kötött szerződések a legkockázatosabbak.

A visszavett gépjárművek között a legtöbb 10–29,99 százalékos önerős, mert korábban a 10–20 százalék önerő volt a hitelezés alsó limitje, így ezeken a szinteken sűrűsödtek a viszonylag gyengébb fizetőképességű ügyfelek. ÉMZ-->