Mattot kap az öngondoskodás?

Tiltakozik a pénztárszektor, mert a kormány adócsomagjának elfogadása annak társadalmi hatása mellett a kasszákat is ellehetetlenítené. A tervezet 2010-től nyirbálná meg

a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentességét és az egyéb adómentes jövedelmek körét. Az önkéntes nyugdíjkasszáknál a munkáltató havi tagdíj-hozzájárulása a minimálbér 50, az egészség- és önsegélyező pénztáraknál a befizetés a minimálbér 30 százalékáig adómentes. Az intézkedés érintheti az életbiztosításokat is: bár az ezekre vonatkozó adókedvezményt a jövedelemkorlát miatt most is csak a lakosság egy része veheti igénybe, azért jót nem tenne a piacnak az eltörlése.

A szándékok körül egyelőre sok a bizonytalanság, a kasszák azonban – jobb híján – verbális lobbiba kezdtek. A Stabilitás Pénztárszövetség szerint a csomag elfogadása az önkéntes pénztári rendszer összeomlását, az emberek öngondoskodásba vetett hitének elvesztését, és a gyengélkedő magyar állampapírpiac egyik állandó vevőjének távozását vonná maga után. Váradi Péter, az Axa Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke ennél is konkrétabb, szerinte ez az öngondoskodás teljes kompromittálása lenne, amely nemcsak önmagában veszélyes, de a magyar egészségügy helyzetében az egyetlen olyan megfelelő társadalmi beágyazottságú szervezet elsorvasztását eredményezné, amelyre egy jövőbeni átalakítást alapozni lehetne.

Kifogásolják a szereplők az intézkedés költségvetésre tett hatását is. Lukács Marianna, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke például úgy véli, a munkáltatók felfüggesztik majd a hozzájárulás fizetését, így lényegében nem lesz mit megadóztatni. Ráadásul szerinte a kieső juttatásokat a munkavállalók várhatóan „zsebbe” kapják majd, ez pedig tovább erősíti a szürke-fekete gazdaságot.

Az anyagi ellenérvekhez tartozik a kockázat, amely a szolgáltatások kifizetését is veszélyeztetné. Az önkéntes pénztárak nem képeznek jelentős működési tartalékot, a munkáltatói befizetések megvonása akár a szektor fizetésképtelenségét is okozhatja, mert a szolgáltatásokat – ameddig valakinek is van pénze a kasszában – ebből kellene biztosítani.

A biztosítási piacot alapjaiban ugyan nem rengetné meg a változás, azért optimistának egyáltalán nem nevezhetők a lapunk kérdésére választ adó társaságok képviselői. Juhos András, az Uniqa biztosító igazgatósági tagja eleve azt kifogásolja, hogy az életbiztosítási adókedvezmény határát eddig is olyan alacsony szintre állították be, hogy akinek valóban módja volt érdemi biztosítási megtakarítási szerződést kötni, az jó eséllyel már nem vehette igénybe az adókedvezményt. A megszorítás tehát nem mérne végzetes csapást a piacra, ezt mondja Zolnay Judit, az Aviva pénzügyi vezérigazgató-helyettese is, aki szerint a hoszszú távú befektetések támogatásának megvonása makrogazdasági megfontolásokból sem szerencsés, hiszen jelentős részük éppen magyar államkötvényekben fekszik.

Zatykó Péter, az Aegon Magyarország vezérigazgatója szerint pedig az állam szerepe megkerülhetetlen a megtakarítások ösztönzésében, mert Magyarországon a megtakarítási hajlandóság eleve az európai átlag alatt van, s ha ezt még súlyosbítja a kormány az adókedvezmény eltörlésével, akkor a családokra rakódó egyre nagyobb terhek és egyre kisebb jövedelmek mellett a megtakarítások várhatóan tovább csökkennek.

Az európai összehasonlítás egyébként nem csak e tekintetben hangsúlyos. Filvig István, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke arra hívja fel a

figyelmet, hogy az unió minden tagállama adókedvezménnyel támogatja az életbiztosításokat. VG

A szektor bevétele hasonló mértékben bővült az elmúlt években, 2008 végén becslések szerint meghaladta a 42 milliárd forintot.

A szektor bevétele hasonló mértékben bővült az elmúlt években, 2008 végén becslések szerint meghaladta a 42 milliárd forintot. -->