Gyorsan szaporodtak a problémás vállalkozói kölcsönök az előző év utolsó három hónapjában: a magyar részvénytársasági hitelintézetek által nyújtott vállalkozói hitelek 21,1 százaléka nem volt problémamentes 2008 végén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) előzetes statisztikái szerint.
Pedig 2007 végén még mindössze 13,7 százalékos volt ez az arány, és az előző év első három negyedében sem haladta meg egyszer sem a 15 százalékot. Talán kissé meglepő, de a háztartásoknak nyújtott hitelek megítélése javult 2007 és 2008 vége között, a nem problémamentes állomány aránya 9,4-ről 7,5 százalékra zsugorodott.
A problémás háztartási és vállalkozói hitelállományi szerkezetek változásában is komoly különbségek mutatkoznak. Utóbbinál ugyanis a legkevésbé kockázatos, külön figyelendő kölcsönállomány volumene nőtt meg kiugró mértékben, az egy évvel korábbi 670 milliárd helyett 2008 decemberében már 1168 milliárd forintot soroltak ebbe a kategóriába. Arányaiban azonban mégsem ez a csoport, hanem a második legrosszabb kategória, az átlag alatti megítélésű vállalkozói kölcsönök bővültek a leggyorsabban: 52-ről 132,7 százalékkal, 121 milliárd forint fölé ugrott az állományuk.
Ezzel szemben a háztartások kölcsönein belül a külön figyelendők volumene éppen csökkent – 357-ről 319 milliárd forintra –, a másik három kategóriában viszont nőttek a számon tartott állományok. A bankok nem problémamentes mérlegtételeiből a problémás vállalkozói, illetve háztartási hitelek együtt 85,56 százalékot tettek ki 2008 végén, a 2408,98 milliárd forintból ugyanis 1520 vállalkozói, 542 milliárd pedig lakossági volt.
Az összes mérlegtételt tekintve egyébként a minőség romlása figyelhető meg ugyanebben az időszakban: a teljes problémamentes állomány aránya ugyanis 2008 végére 90 százalék alá esett az egy évvel korábbi 92,1 százalékról.
Szigorú minősítési kritériumok
A mérlegtételek minősítési kritériumait egy kormányrendelet szabja meg: a két kevésbé kockázatos kategória közül a bankok a külön figyelendőbe, illetve az átlag alattiba sorolják azokat a tételeket, amelyekkel kapcsolatos várható veszteségek nem haladják meg a bekerülési értékük 10, illetve a 30 százalékát.Kétesnek azok a tételek minősülnek, amelyeknél például a fizetési késedelem tartós, rossznak pedig, amelyekkel kapcsolatos veszteség a bekerülési érték 70 százaléka felett várható.
Kétesnek azok a tételek minősülnek, amelyeknél például a fizetési késedelem tartós, rossznak pedig, amelyekkel kapcsolatos veszteség a bekerülési érték 70 százaléka felett várható. -->
