A forint kurzusa 1,3 százalékot gyengült az euróval szemben: 302,86-os szintig emelkedett az árfolyam. A dollárért 231,96 forintot kértek, míg a svájci frank 197,81 forintba került délután a nemzetközi devizapiacon.
A kelet európai gazdaságokkal kapcsolatban pesszimista hangnemet ütnek meg az elemzők külföldön és itthon is. Lars Christensen, a Danske Bank koppenhágai elemzője szerint extrém lassulást él meg a régió, és hiába volt a lengyel ipari kibocsátás februárban jobb a vártnál, ennek ellenére jövő héten kedden vágni fog az alaprátából a jegybank – véli az elemző. A zloty ma délután 1,4 százalékot: 4,5717-ig gyengült az euróval szemben, miután kiderült múlt hónapban 14,3 százalékos volt az ipari termelés csökkenése (az elemzők 15,3 százalékot vártak). A Bloomberg hírügynökségen megkérdezett elemzők többsége 25 bázispontos kamatvágást vár a varsói jegybanktól március 25-én, vagyis 3,75 százalékra ereszkedhet a lengyel ráta. Közgazdászok előrejelzése szerint ez további nyomást lök a zlotyra (és vele együtt a régiós devizákra), várhatóan 4,71-es szintig emelkedik a lengyel fizetőeszköz árfolyama a héten az euró ellenében – jósolják.
Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank feltörekvő devizákat követő elemzője szerint negatívak a fundamentális kilátások Kelet Európában, és ez fokozza az összes pénznemre nehezedő nyomást. A cseh korona ma 1,6 százalékot gyengült 27,010-es szintig az euróval szemben, míg aromán lej árfolyama 0,1 százalékot emelkedett 4,2978-ra. A török líra 1,7137 dollárba került a bankközi devizapiacon, ami 1 százalékos gyengülést jelent.
A forint ma délelőtt nagyjából együtt mozgott a régiós társaival, átlagosan 1 százalék körüli gyengülésüket a dollár délelőtti erősödése okozta – mondja Jobbágy Sándor, a CIB Bank szakértője. Hozzáteszi még, hogy bár kora délután jelentős dollárgyengülés következett be, erre nem volt már komolyabb azonnali reakció a feltörekvő devizapiacon. A forint árfolyamával kapcsolatban a következő rendes jegybanki ülésig a 295 – 305 forintos sáv közötti mozgásra számít a szakértő, mint mondja, ennél gyengébb szinten feltehetően beavatkozna az MNB, erősebb értékkel meg most irreális lenne kalkulálni. Érdekes módon, a forint volatilitása az utóbbi időben valamelyest csökkent, ez egyébként erős korrelációt mutat az amerikai részvényindexek volatilitásával. Az egy hónapos devizaopciós ügyletekből számolható évesített volatilitás most 25 százalék körül van, szemben az őszi 40 százalékos szinttel. (Igaz tavaly ilyenkor 10 százalék körüli ingadozást mutatott az árfolyam). Trendforduló beálltáról még korai lenne beszélni, de a svájci jegybanki (SNB) beavatkozás és a globális hangulat változás együttes hatásának köszönhető, hogy ilyen hosszan elnyúlik a svájci intervenció ereje. Ugyanakkor továbbra is a kamattartást várja az MNB hétfői ülésétől az elemző. Kamatkülönbség kismértékű változtatásával nem lehet komolyan hatni most a piacra, viszont a verbális beavatkozás és a intervenció rövid távon segíthet az árfolyam kiigazításában. Jobbágy szerint a jegybank érezhetően aktívabb a piacon - például az EU alapokból származó pénzek átváltásának hangsúlyozásával mutatja elkötelezettségét a beavatkozásra. Az elemző szerint egész évre levetítve nem tűnik soknak a 2,4 milliárd eurós transzfer átváltása, de kevésbé likvid időszakokban nagyobb összegű transzfer-részletek átváltása (esetleg más eszközökkel kombinálva) hatásos lehet. Igaz ez csupán tüneti kezelés, a fundamentálisan nincs hatása az árfolyamra. Jobbágy Sándor szerint egyébként „elégséges” a nemzeti bank devizatartaléka, amely a február végi adatok szerint 25 milliárd euró. Ezzel az indokolatlan árfolyammozgásokat ki tudják javítani, de egy erősebb spekulációs hullám esetén más típusú eszközök bevetését kellene megfontolni. Mint azt az elemző elmondja, látszik, hogy vannak ilyen spekulatív pozíciók, de az utóbbi időben mégis csökkent a veszélye egy ilyen támadásnak.
Nem látja ilyen optimistán a helyzetet Szitás Attila és Taraczky Andrej a Buda-Cash kereskedelmi igazgatója és deviza üzletágvezetője – derült ki a kedd délelőtti sajtótájékoztatójukból. Szitás Attila szerint nem zárhatunk ki egy spekulációs támadást, sőt, a szakértő szerint jellemző, hogy ilyen hullám nélkül gyengült be a forint a jelenlegi szintre. A Buda-Cash elemzőinek számítása szerint a forint piacon a fő kockázatot a gyenge magyar fundamentumok jelentik, amelynek illusztris példája az ingatag lábakon álló költségvetés. Szitás Attila 400-500 milliárd forintos extra-hiányt saccol a mostani keretszámokon felül, vagyis ha nem történik költségvetési kiigazítás, akkor a 5 százaléka körül alakulhat az idei deficit, ez pedig minden bizonnyal fokozza a nyomást a forinton. Az elemző az év második felétől számít már érzékelhetőbb nyomás növekedésre.
Taraczky Andrej ehhez hozzátette, hogy a monetáris eszközökkel ilyenkor nem lehet mit csinálni, a jegybank helyzete olyan, mintha „vízpisztollyal próbálna erdőtüzet oltani”. A devizaszakértő szerint a kamat változtatás szinte semmit nem ér, sőt jellemzően a magas kamatlábnak köszönhetjük a volatilis árfolyam változást is (erős a korreláció a két mutató között). Ilyen esetben az intervenció lehet hatásos eszköz, de az utóbbi időben kevés a jó példa a sikeres interveniálásra. Ilyen volt a múlt héten az SNB beavatkozása, de mint arra Taraczky felhívja a figyelmet, ez a saját deviza gyengítése céljából történt, ahol jellemzően nagyobb a mozgástér mint ha erősíteni akarta volna a jegybank a pénzét. Utóbbira nincs pozitív példa, inkább csak nagyon költséges folyamatokkal voltak képesek lassítani a pénznemek bezuhanását a többségében fejlődő országok. A Buda-Cash számításai szerint az orosz jegybank költött eddig a legtöbbet, mintegy 130 milliárd dollárt a rubel védelmében, de Mexikó is mintegy 17 milliárd dollárt költött el februárig a peso zuhanásának fékezésére. Taraczky Andrej szerint a Magyar Nemzeti Bank is hasonló helyzetben van, és ebből a szempontból nézve a 20-25 milliárd eurós devizatartaléka nem számít túl soknak, ez pedig növelheti a spekulánsok támadási kedvét. Egyelőre spekuláció nem történt a forinttal szemben. Nagyobb százalékos kilengések mellett,de együtt mozog a régiós devizákkal, igaz ezt 500-600 bázispontos felár mellett teszi – egészíti ki az összképet Szitás Attila. „Rövid távon a piac túlreagálja a Magyarországgal kapcsolatos kockázatokat, amennyiben azonban nem történnek meg az oly sokszor sürgetett kormányzati kiigazító lépések, a felhők egyre csak gyűlni fognak a Kárpát-medence egén.” – mutat rá elemzésében Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
„Nehéz megmondani, hogy a jelenlegi környezetben a forintnak pontosan hol lenne a helye. Korábban is voltak és most is vannak olyan korlátozó tényezők a piacon, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a természetes kereslet és kínálat alapján határozódjék meg az árfolyam. Most a 320-as szint került be a köztudatba, mint a pénzügyi stabilitást veszélyeztető zóna kapuja kiegészítve azzal, hogy a piaci szereplők, de különösen a bankrendszer folyamatos alkalmazkodása révén ezt a szintet sem lehet kőbe vésni.
Az elemző úgy véli, hogy év végéig nem érdemes a forint újabb, jelentős mértékű gyengülésére játszani. Amekkora gyengülés bekövetkezhet, azért a forint eszközök magasabb kamatszintje bőven kárpótolhat.” – emelte ki Vizkelety Péter. Hozzátette méh, hogy: „a kamatmeghatározó ülés előtt nem számítunk az alapkamat változtatására, és jövő hétfőn is inkább a tartásnak adunk nagyobb valószínűséget. Az elemző úgy látja, hogy sokkal nagyobb problémát jelent az, hogy a devizaswap piacon az euró illetve svájci frank éhség miatt túlzottan olcsón lehetett forinthoz jutni, ami többek között a hazai deviza elleni spekulációt is segítette. A svájci jegybank aktív beavatkozása a devizapiacon, illetve az MNB intézkedései megnövelték a deviza likviditást a bankközi piacon, így a forintkamatok is normalizálódtak valamelyest.
