Tőkét kapott az FHB Bank

A magyar állam 30 milliárd forint tőkét juttat az FHB Jelzálogbank Nyrt.-nek annak érdekében, hogy a hitelintézet ne kerüljön versenyhátrányba a többi piaci szereplőhöz képest – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Veres János pénzügyminiszter.

Közölte: a tőkeemeléshez a keretet a múlt év végén elfogadott, a pénzügyi rendszer stabilitásának a megerősítéséről szóló törvény biztosítja, forrásául pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott hitel szolgál.

A tőkeemelés a stabilizációs törvényben meghatározott feltételek szerint – különleges osztalékelsőbbséget biztosító részvények, illetve egy darab, különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény kibocsátásával – történik. (Az FHB – az OTP Bankkal egyetemben – a múlt héten állapodott meg állami hitel felvételéről, ám annak a szerződésnek nincs köze a pénzügyi rendszer stabilizációjáról szóló jogszabályhoz.)

A tőkeemelésért cserébe – az osztalékelsőbbségi részvények után – egy részvény kibocsátási értékének átlagosan 10,5 százaléka illeti meg az államot osztalékként. A papírokat 650 forintos darabonkénti áron bocsátják ki, így a jegyzett tőke 4,6 milliárd forinttal emelkedik, a 25,4 milliárd pedig tőketartalékba kerül. A tőkeemelés eredményeként az állam részesedése az év végi 4,11-ról 43,57 százalékra nő a bankban. A tegnap reggel aláírt megállapodás szerint az FHB a tőkejuttatás révén hozzájárul a jelzáloghitel-, illetve jelzáloglevél-piaci stabilizációhoz, emellett fejleszti a lakossági és a kkv-ügyfelek hitelezését.

Gyuris Dániel, az FHB Jelzálogbank vezérigazgatója a megállapodás kapcsán felhívta a figyelmet: a kibocsátandó osztalékelsőbbségi részvényeknek nincs szavazati joguk, ezért a szavazati arányok nem változnak, és bevezetés hiányában nem módosul a tőzsdén lévő papírok száma sem. Az újonnan kibocsátandó részvények egyike sem alakítható törzsrészvénnyé, és a kibocsátást követő ötödik év elteltével gyakorlatilag bevonják a papírokat, így a tőkeemelés nem jár hígító hatással. (Az egy darab szavazatelsőbbségi részvényt az FHB öt év után bevonja, az osztalékelsőbbségi papírokat pedig viszszavásárolja az államtól.) A tőkeemeléshez értelemszerűen az FHB közgyűlésének jóváhagyása is szükséges: az éves, rendes tulajdonosi fórumot április 28-án rendezik, így a tranzakció várhatóan májusban valósulhat meg.

A pénzügyminiszter azt is közölte: az FHB-val – a bank kezdeményezésére – január óta folytak az egyeztetések erről a lépésről, és jelenleg is több szereplővel tárgyalnak. Hozzátette: most már nincs hiányzó szabályozási elem, így mind az állami garanciavállalás, mind a tőkeemelés feltételei adottak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: az állam nincs kényszerhelyzetben, vagyis semmi sem kötelezi arra, hogy azonnal kihelyezze a törvényben meghatározott összeget.