Ezek egyike a banki megtakarítások adóztatásának jelenlegi szabályozásában meglévő kiskapuk bezárására irányul. Az irányelv 2005 óta van érvényben, és célja annak megakadályozása, hogy a polgárok a pénzüket más országban elhelyezve kerüljék ki a kamatadót.
A megállapodásban részes országok (az EU-tagállamok mellett Svájc, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino, illetve tíz egykori brit és holland gyarmat) vagy közvetlenül értesítik a kifizetett kamatjövedelemről a betétes saját országának adóhivatalát, vagy – ha ragaszkodnak a banktitok védelméhez – forrásadót vonnak le belőle, és annak 75 százalékát a kedvezményezett megnevezése nélkül átutalják az adott országnak.
Az EP által most elfogadott bizottsági módosító javaslat ezt a rendszert kiterjesztené más befektetési formák (tőkevédett kötvények, alapok és befektetési jellegű biztosítások) után kifizetett jövedelmekre is. Az irányelv hatályát a javaslat a nem adózó alapítványokon, offshore cégeken és alapokon keresztül kifizetett kamatjövedelmekre is kiterjesztené.
A most elfogadott másik bizottsági kezdeményezés a határon átnyúló ügyletek feltételeinek szigorításával próbálja visszaszorítani az áfacsalásokat. Előírná a kereskedők számára, hogy minden esetben ellenőrizzék a külföldi partner adószámát, s bizonyítsák, hogy az áru nem csupán papíron, hanem a valóságban is átlépte a határt.
Az EP döntését követően a két javaslat várhatóan májusban kerül a pénzügyminiszteri tanács asztalára.
