Lassul a bankok szekere

A hazai bankszektor által az elmúlt tíz évben produkált két számjegyű növekedés a továbbiakban nem tartható fenn, és több szempontból is paradigmaváltás következik be az eddigiekhez képest – jelentette ki a Figyelő és a Bankárképző által rendezett tegnapi konferencián Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke.

Hozzátette: a magyarországi bankszektor elmúlt tíz évét nagyon dinamikus és viszonylag egyenletes fejlődés jellemezte, hiszen az ágazat átlagosan évi 15 százalékkal növelte a mérlegfőösszegét és a saját tőkéjét, 18-cal a hitelállományát, 14-gyel pedig a nyereségét. Ehhez a növekedéshez társult az értékesítési hálózat komoly bővülése is: a fiókok száma mára meghaladja a másfél ezret, az alkalmazotti létszám pedig 33 ezer fölött mozog.

Az új helyzet ugyanakkor hangsúlyeltolódásokat is megkövetel: a hazai hitelintézetek fejlődése a jövőben kevésbé lesz eszközoldalú, a hitel/betét arány mérséklődni kezd, a termékinnováció lelassul, és kisebb lesz a hitelközvetítők szerepe is. Mindehhez – mutatott rá – a folyamatok hatékonyságának növekedése és a költségek csökkentése társul, s a bankoknak alacsonyabb nyereséggel és a tőkehatékonyság mérséklődésével is számolniuk kell.

Felcsuti Péter kijelentette: az elmúlt tíz évben a fogyasztás és a hitelek jelentették a növekedés motorját Magyarországon, most viszont a megtakarításoknak és a beruházásoknak kell dominálniuk.

Hasonlóan vélekedett Balázs László, a Magyarországi Volksbank Zrt. elnök-vezérigazgatója is, aki szerint a „fogyassz most” alapelv helyett a „takarékoskodj most” érvényesülhet a jövőben a hazai bankszektorban is, és megnő az öngondoskodási programok szerepe a hitelintézetek szolgáltatásain belül. Hozzátette: a betétgyűjtésben az eddiginél is erősebb verseny lesz a piacon, és a bankok szigorítanak a hitelezési politikájukon is.

Balázs László emellett úgy vélekedett: a jövőben a „szolgáltató bank” modellje érvényesül, s ennek megfelelően a hitelintézetek eredménye nem elsősorban a hitelezésből, hanem a jutalékos ügyletekből származik majd. Ezzel párhuzamosan a bankok jövedelmezősége is csökken, a tőkearányos megtérülés 10-15 százaléknál várhatóan nem lesz magasabb.

A 2009-es év stagnálást, csökkenést, sőt jó néhány esetben komoly visszaesést hozhat a bankok számára, s még az sem kizárt, hogy egyesek tönkremennek. Ilyen értelemben a pénzügyi válság rávilágít az egyes szereplők között húzódó minőségi különbségekre is – vélekedett Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Ezzel együtt – mutatott rá – volt honnan visszaesni, hiszen a szektor kiemelkedő jövedelmezőségi mutatókat produkált az elmúlt években, és ha nem következik be valamilyen drámai fejlemény, a hitelintézetek a jövőben is stabil, bár a korábbinál nyilvánvalóan alacsonyabb megtérülést biztosíthatnak részvényeseik számára. Ennek tükrében az OTP Bank első embere szerint már érdemes lehet banki részvényt vásárolni, hiszen az árfolyamok indokolatlanul alacsony szinteken mozognak. VG