Osztalék nélkül zártak a tőzsdei cégek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az elmúlt két hétben zárultak le a magyar társaságok első negyedéves eredmény közzététele, az ezt megszavazó közgyűléseken elvétve döntöttek osztalékfizetésről.
Néhány kivétel mégis akadt: a nagy táraságok közül a múlt hét közepén döntötték el a Richter Gedeon tulajdonosai, hogy a tavalyi hozam 2,8 százalékát egymás között kiosztják, ami a gyakorlatban 590 forintos részvényenkénti osztalékfizetést jelent az 1000 forintos névértékű gyógyszeripari papírok után.
A másik pesti nagyágyú, a Magyar Telekom – amely hagyományosan osztalék papírként vonzza a befektetőket – tulajdonosai április elején döntöttek arról, hogy 100 forintos névértékű részvények után 74 forintot osztanak ki.
A kisebb társaságok közül szintén alig akadt egy fél tucat, amelynek tulajdonosai megjutalmazták volna magukat a tavalyi eredmény lezárását követően.
Kivétel ez alól az Állami Nyomda, bruttósítva 54,55 forintot fizet osztalékként a papírjai után (így a nyereségből közel 2 millió forint kerül kivonásra), valamint a Mol-csoporthoz tartozó TVK 82 forintot oszt szét papíronként.
Érdekes, hogy a többségi tulajdonos Mol-nál ezzel szemben a közgyűlés 90 százaléka - a tartalékolás jegyében – úgy döntött: nem oszt ki az eredményből, inkább az agresszív felvásárlást kivédő alapszabály módosítás kapott elsőbbséget: például, hogy kibővítették az állami kézben lévő elsőbbségi részvényekkel járó vétójogot.
Osztalék kifizetés történt még a Forrásnál, ahol, bár az „A” sorozatú törzsrészvény után javasolt 5 százalékos (50 forintos) osztalék kifizetést a közgyűlésen megjelentek 99,99 százalékos egyhangúsággal utasították el, a „B” sorozatú osztalékelsőbbségi részvényekre viszont megadták az 50 forintot (5 százalék), valamint a „C” sorozatú osztalékelsőbbségi papírokra 10 forintot (1 százalékos) kifizetést szavaztak meg.
Ezzel 200 millió forint került szétosztásra a Forrásnál. Hasonlóan az osztalékelsőbbségi részvények kaptak az eredményből a Fotexnél is, ahol a részvényekre a névérték 30 százalékát fizették ki.
A szabály alóli kivételt még az energiaszolgáltatók körében találjuk, ahol jelentős kifizetésekről döntöttek: a tízezer forintos névértékű papírokra az Émásznál 1800 forintot, míg az Elműnél 2100 forintot fizetnek ki darabonként.
A nagy cégek közül – a Mol mellett – a múlt héten döntött az FHB és az OTP bank is, hogy tavalyi eredményéből nem fizet osztalékot, inkább tartalékot képez. A BIF esetében felmerült ugyan a papíronként 10 forintos kifizetés, de azt végül a közgyűlés többsége elvetette.
A tőzsdén jegyzett többi társaság esetében egyhangúan szavazták le az osztalék kifizetését, a Pannon Flaxnál például 100 százalékos egyetértésben.
De néhány társaságnál szóba se jött az eredmények szétosztása: a közgyűlési jegyzőkönyvben nem szerepelt az osztalékfizetés felvetése sem például az Externetnél, vagy az Econetnél illetve a Pann Ergynél.
A várható osztalék mértéke így a korábbi évekhez képest jelentősen elmaradt, a Molnál például tavaly még a névértékre mért részvényre jutó osztalék 88,4 százalék volt, igaz az FHB-nál és az OTP-nél a bankszektort súlytó pénzügyi krízis miatt már tavaly sem szavaztak meg osztalék kifizetést a 2007-es eredményből.
