„Még időben jött a szocialista pártnak a figyelmeztetés, az EP-választás eredménye azt jelzi, hogy változásra van szükség” – hangoztatta tegnap immár sokadik MSZP-s politikusként a július 4-i kongresszus előtt Hagyó Miklós. A szocialisták óriási pofont kaptak a választóktól június 7-én. Hatalmi harc kezdődött a fiatalok – Ujhelyi István, Mesterházy Attila, Hagyó Miklós, Botka László –, és a párt régi arcai, a „bölények” – Lendvai Ildikó, Kiss Péter, Szili Katalin, Szekeres Imre, Lamperth Ildikó – között, úgy, hogy még az azonos generációk között is vannak nézeteltérések.
Az önkritikus nyilatkozatok sorában Szili a morális megújulásról, a hibák elemzéséről beszélt. A pártelnök Lendvai szerint az MSZP hiába tett sokat a modernizációért, ha ezt „kioktató módon, a felvilágosult uralkodók gesztusait elirigyelve” tették. Baja Ferenc azt javasolta, hogy indítsák el az mszp2.0-át, megújítva a kommunikációt, és az intézményrendszert. Ujhelyi azt indítványozta, hogy az elnökség kérjen maga ellen bizalmi szavazást a kongresszuson de a kezdeményezést végül leszavazták. Szekeres azt nyilatkozta a Hírszerzőnek, hogy az adótörvények, és a költségvetés elfogadása után el kell gondolkodni azon, hogy folytassa-e még az MSZP a kormányzást.
Baráth Etele felfüggesztette párttagságát, és egyre több olyan hang van, mely szerint egy új pártot kellene alapítani baloldalon, esetleg Gyurcsány Ferenc visszatérésével. Kapolyi László, a szociáldemokraták elnöke például szívesen látná pártjában a volt miniszterelnököt.
„Az FKGP esetében is azt mutatja a tapasztalat, hogy nem érdemes új pártot alapítani, az marad ugyanis fenn, aki birtokolja a pártszékházat, és a tagok listáját” – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint a fiatalok nem tudják megbuktatni a „bölényeket” a pártban, és inkább „együtt kellene játszaniuk”, mivel csak így lehetnek erősek. A kormányzásban megkopott MSZP-ben jelenleg óriási harc van az esetleg elérhető 100 mandátumért.
„Nagyon súlyos helyzetben van az SZDSZ, melyből csak akkor tud kikapaszkodni, ha képes a gyökeres megújulásra és az egységes fellépésre” – mondta tegnap Szent-Iványi István. A pártelnöki posztért azonban liberálisok EP-listavezetője sem indul július 4-én, ahogyan Kuncze Gábor, Fodor Gábor, Kóka János, és Gusztos Péter sem. Az óriási kudarc után – 2,1 százalékos eredmény az EP-választáson – Gusztos azt mondta: elvesztették a kapcsolatot a liberális szavazókkal, és még a párt léte is kétségessé vált.
Vámos József azt javasolta, hogy Kóka mondjon le a frakcióvezetésről. Az ügyvivői testületben Béki Gabriella, Csőzik László, Gulyás József és Léderer András lemondott. Eörsi Mátyás azt javasolta, hogy vadonatúj arcokra lenne szükség, de a pártban senki sem jelentkezett be a üresen hagyott posztokra.
„Az SZDSZ ugyanúgy megfáradt a kormányzásban, mint a szocialisták, programjukból nem valósult meg sem az adócsökkentés, sem az egészségügyi reform” – mondta lapunknak Kiszelly. A politológus szerint a budapesti fellegvárát is elveszíthető párt eltűnhet a süllyesztőben, csak ellenzékként újulhatnak meg, ha sikerül átlépniük az ötszázalékos küszöböt.
A parlamenti frakció nélküli MDF sikert ért el az EP-választásokon, a pártban azonban hatalmi harc dúl. A pártból kizárták Hock Zoltánt, Katona Kálmánt és Pettkó Andrást, mivel „akadályozták a képviselőcsoport” megalakulását. A kiebrudaltak ellenezték a végül sikert hozó Bokros Lajos EP-listavezetői-jelölését, mivel szerintük az egykori konzervatív MDF neoliberális párttá vált. Nehezményezték, hogy a pártelnök Dávid Ibolya mellett túlzottan nagy szerepet játszik a tanácsadói szerepet betöltő, Somogyi Zoltán vezette Political Capital. A pártelnök korábbi híve, Boross Péter is megszakította a kapcsolatot az MDF vezetésével, mivel a jelenlegi irányvonal számára vállalhatatlanná vált.
A megyei szervezetek többsége által támogatott Dávid Ibolya a szombati országos gyűlésen a bizalmi szavazás után megerősödhet pozíciójában.
„Az MDF sokat köszönhet a balliberális sajtónak, amely a mennyekbe emelte Bokros Lajost” – mondta Kiszelly Zoltán. Ha azonban az MSZP is hasonló kalibert nevez ki kormányfő-jelöltnek, akkor szavazatokat veszíthet az MDF.
Orbán elégedett tábora nagyságával
„Megvalósult az egy a tábor, egy a zászló” – hangoztatta az óriási győzelmet hozó EP-választás után Orbán Viktor. A Fidesz elnöke kijelentette, hogy az ország több, mint felét jelentő egységes táborukat már nem kell növelniük, a kormányzásra ez a többség már elegendő lesz. „Nekem semmi együttműködnivalóm, közös tervem nem lesz a Jobbikkal, ahogyan az MSZP-vel sem, azokkal viszont igen, akik rájuk szavaznak” – mondta a nyitott, nagy, jobboldali gyűjtőpártban gondolkodó Orbán.
„Az ország jobban fél a sárga csekkektől, mint Orbán Viktortól” – mondta Kiszelly. A politológus szerint a Fidesz a kockázat kerülésére játszik, nem érdeke, hogy összemossák a szélsőségesekkel. Gazdasági témákkal kampányol, amivel meg lehet nyerni a bizonytalanokat. A Fidesz az őszödi hibába eshet azzal, ha könnyű álmot ígér, s utána pedig kormányon nem csinál semmit, mint az MSZP.
A Jobbik együttműködteti a nemzeti oldalt
A legnagyobb meglepetést okozó Jobbik a harmadik erővé nőtte ki magát. Sokak szerint táborát még növelheti, mivel bebizonyosodott, hogy nem veszik el a rájuk adott voks. Vasárnap Szegeden a párt Nemzeti Garancia találkozón vett részt, ahol megállapodást kötöttek több szervezettel – Magyar Gárda, Betyár Sereg, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Nemzeti Őrsereg, Magyar Rock Nemzeti egylet, Össznemzeti Szurkolói Szövetség – hogy a jövőben szorosan együttműködik majd a valódi nemzeti oldal. A Jobbik így további teret nyerhet, ha össze tudja fogni a sokszor egymással is konfliktusban lévő radikális csoportokat.
„Az MSZP-ből kiábrándult kis egzisztenciájú emberek azt az üzenetet kapták, hogy ha a Jobbikra szavazol, nem lopják el a csirkédet” – mondta Kiszelly. A politológus szerint azonban, ha a nem változik közbiztonság, akkor szavazatokat veszíthetnek.
