Célkeresztben a hitelek
Közös munkacsoportot hoznak létre a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) a kereskedelmi bankok annak érdekében, hogy olyan szabályokat dolgozzanak ki, amelyek eredményeként a forintalapú hitelek a jelenleginél versenyképesebbek lehetnek a devizaalapú konstrukciókkal szemben – közölte tegnap az MNB.
A témáról Simor András jegybankelnök tegnap egyeztetett a legnagyobb magyar kereskedelmi bankok vezetőivel, a megbeszélések középpontjában a felelős hitelezés erősítése, a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok mérséklése állt. Az egyeztetés során az MNB elnöke azt kérte a kereskedelmi bankoktól, hogy jelenjenek meg a devizahitelezés kockázatai a hitelfeltételek között (ez valószínűleg azt jelenti, hogy a bankok emeljék meg a devizahitelek költségeit, vagy szigorítsák a folyósítás feltételeit): ez hozzájárulhatna Magyarország kockázati megítélésének javulásához, ezen keresztül a forintkamatok szintjének csökkentéséhez.
A devizahitelek problémája az utóbbi hónapokban vált kiemelt témává a bankszektorban, hiszen a forint árfolyamának év eleji gyengülése, illetve a banki forrásköltségek – és azokon keresztül a kamatok – emelkedése jelentősen megnövelte az adósok törlesztőterheit. A hazai magán- és vállalati ügyfelek devizakitettsége pedig igen magas: a jegybanki és felügyeleti statisztikák szerint április végén a háztartások tartozásainak 68,27 százalékát tartották nyilván idegen fizetőeszközben (leginkább svájci frankban), a teljes banki portfóliónak pedig 72,8 százaléka volt deviza.
Az igen terebélyesre duzzadt devizahitel-portfóliójukat ugyanakkor már a saját eszközeikkel is védeni kezdték a hitelintézetek: minden jelentősebb piaci szereplő adósvédelmi programokat indított, ezek a törlesztési nehézségekkel küzdő, ám fizetési készséget tanúsító adósok helyzetét hivatottak a lehetséges eszközökkel (futamidő-módosítás, tőketörlesztési moratórium) enyhíteni. Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke ennek kapcsán a múlt héten úgy fogalmazott: amíg a kormány beszélt, a piaci szereplők cselekedtek, és sem az adósoknak, sem nekik nem áll érdekükben, hogy egy hitelszerződés eljusson a végrehajtás stádiumáig.
Az új devizahitelek folyósítását pedig már eddig is korlátozták a bankok, az MNB javasolta szabályzók majdani beiktatásától függetlenül: a svájcifrank-alapú kölcsönök gyakorlatilag teljesen eltűntek a piacról, és az eurókölcsönök folyósításának feltételei is szigorodtak. (A K&H Bank például pont a napokban jelentette be, hogy június 17-i hatállyal felfüggesztette a magánszemélyeknek szóló, devizaalapú ingatlanfedezetű személyi hitelek befogadását.)
Kérdéses ugyanakkor, hogy milyen módon sikerülhet a forintkölcsönöket versenyképessé tenni a devizaalapúakkal szemben: annak ellenére ugyanis, hogy az elmúlt háromnegyed évben viszonylag kedvezőtlenül alakult a forint árfolyama és emelkedtek a kamatok is, a svájci frankban és euróban eladósodott ügyfelek még mindig sokkal jobban jártak annál, mint ha piaci alapú forinthitelt vettek volna fel. Mindezek tükrében vagy a hitelnyújtási feltételek drasztikus szigorítása, vagy a devizahitelek kamatainak komoly mértékű emelése (illetve a kettő kombinációja) lenne szükséges ahhoz, hogy a forinthitelek dominanciája visszatérjen a piacra. VG
