Devizahitel: lazul a hurok

Javul a mérleg az idegen fizetőeszközökben eladósodott ügyfelek számára, hiszen mind a kamatkörnyezet, mind az árfolyamok alakulása a törlesztőterhek mérséklődésének irányába hat.

A devizapiaci fejlemények egyértelműen kedveznek a devizaadósoknak: az állomány nagyjából 90 százalékát adó svájci frank kurzusa csaknem 16 százalékkal gyengült a forintéhoz képest, de az euró tegnapi, 274 forint környéki árfolyama is 13 százalékkal gyengébb a március eleji 316-os szintnél.

A március vége óta tartó, szinte folyamatosan javuló trend miatt hosszabb távon is egyre kedvezőbb a kép. Bár az euró egyéves 270 és a svájci frank 176 forintos átlagára sem túl fényes, egy a lehetséges árfolyammozgásokra jól felkészült adós számára mindenképpen vállalhatónak tűnik.

A devizapiaci fejlemények mellett a kamatokat illetően is kedvezőbb a kép, bár itt már korántsem ennyire homogén a helyzet. Az ingatlanfedezet mellett nyújtott svájcifrank-alapú kölcsönöknél ha nem is drámai mértékben, de már csökkentek a bankok által felszámított kamatok a májusig tartó időszak alatt. A szabad felhasználású jelzáloghitelekért májusban már átlagosan 6,44 százalékot kértek a bankok, ez 23 bázisponttal elmarad a negyedévvel ezelőtti csúcsponttól, a lakáshitelek 5,68 százalékos átlagára pedig fél százalékpontos mérséklődést takar. A tisztán fogyasztási típusú kölcsönöknél viszont tovább szorul a hurok, elsősorban a kockázatok érezhető növekedése miatt. Az alpesi devizában nyújtott személyi kölcsönökért májusban például már átlagosan 14 százalékos kamatot kértek a bankok, s bár ez a forinthiteleknél alkalmazott árnak még mindig csak nagyjából a fele, a három hónappal korábbinál másfél százalékponttal magasabb.

Az árfolyamváltozásra értelemszerűen folyamatosan reagálnak a hitelintézetek is. Az OTP Banknál közöltek szerint az ingatlanfedezetű kölcsönöknél a bank a fordulónap, azaz a minden hónap 4. napja előtti munkanapon érvényes OTP-devizaeladási árfolyamon számolja a törlesztőt. A nem ingatlanfedezetű fogyasztási hiteleknél ugyanakkor az ügyfél választhat, a hónap mely napján kíván törleszteni 1-je és 28-a között. Így a havi törlesztőrészlet forintban kifejezett ellenértékét az esedékesség előtti nap OTP-devizaeladási árfolyamán számítják ki, ezt az ügyfél is ellenőrizni tudja, s így biztosíthatja a fedezetet folyószámláján.

Mindezek tükrében nem meglepő, hogy az ügyfelek is kezdik optimistábban megítélni saját helyzetüket. A Nielsen piackutató legfrissebb felmérésének adatai szerint az érintettek a márciusi mélypont után egyre kevésbé pesszimisták a visszafizetést illetően. Amíg ugyanis márciusban a válaszadók 65 százaléka mondta, hogy komoly problémát jelent majd számára a hitel törlesztése, addig júniusban már csak 38. Igaz, a többség – 52 százalék – úgy látja, adódhatnak kisebb nehézségek a kölcsön visszafizetésénél.

A kedvező fejlemények jól tükröződnek a jegybank legfrissebb, májusi hitelstatisztikáin is. A lakosságnál kinn lévő, idegen fizetőeszközben nyilvántartott kölcsönök állománya két hónap alatt csaknem 550 milliárd forinttal, 5400 milliárd alá kúszott. A tendencia pedig még az első fél év végi statisztikákon is tükröződik majd, hiszen júniusban a forint tovább erősödött mind az euróhoz, mind a svájci frankhoz képest. VG

Felszólít a kormánypárt

Az MSZP a devizahitelek törlesztőrészletének csökkentésére szólítja fel a bankokat, hiszen az elmúlt hetekben jelentősen erősödött a forint – mondta Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője tegnap az MTI-nek. Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója emlékeztet: a nemzetközi bankközi devizapiacon a forráshoz jutás költségei még nem mérséklődtek olyan mértékben, amely érdemben éreztethetné hatását a törlesztőrészletekben.