Itt a vége a jen- és a frankhiteleknek?

Havi néhány milliárdosra apadt az új kihelyezésű lakáshitelek piaca az elmúlt hónapokban, és a kölcsönöket szinte kizárólag euróban veszik fel a lakossági ügyfelek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, május végi állapotokat tükröző statisztikáiból. 

A tendencia nem túlságosan meglepő: az ügyfelek számára egyre korlátozottabb lehetőségeket biztosító támogatott forinthitelek a napokban tűntek el a piacról, a sokáig egyeduralkodó svájcifrank-alapú konstrukciókat pedig csak néhány bank tartja – névleg – a kínálatában.

Az euróalapú hiteleknek ugyanakkor jól jönnek a friss piaci fejlemények: január óta – szintén a jegybanki nyilvántartások szerint – minden hónapban 10–17 milliárd forint között mozgott a frissen kihelyezett állomány, holott bő egy évvel ezelőtt még alig volt mérhető a közös európai fizetőeszközben nyújtott lakáshitelek aránya az összportfólión belül.

Ennek eredményeként egy év alatt csaknem négyszeresére, 120 milliárd forintra duzzadt a háztartások euróban nyilvántartott, lakáscélú kölcsöneinek állománya, és csak március vége óta 14 milliárdra növekedett.

Ez persze túl nagy átrendeződést nem okozott a bankok hitelportfóliójában, hiszen a több mint 4000 milliárdos lakáshiteltortából az euróalapú kölcsönök még mindig kevesebb mint három százalék súlyt képviselnek, szemben a frankhitelek közel 60 és a forinthitelek 37 százalékos arányával.

A havi alig tízmilliárdnyi új kihelyezést figyelembe véve nem is lehet feltételezni, hogy ez a helyzet gyökeresen megváltozna: a kimutatott lakáshitel-állományt jelenleg sokkal jobban tudja mozgatni a forint árfolyamának az alakulása, mint a friss szerződések mennyiségi megoszlása.

A hazai fizetőeszköz márciusi mélypontját követő erősödés a törlesztésekkel együtt például több mint 250 milliárd forinttal apasztotta a devizaalapú lakáshitel-állományt május végéig, és csak az ötödik hónapban majdnem 65 milliárddal csökkent a nyilvántartott kölcsönök mennyisége.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!