Meglepte a piacot az MNB
Alaposan meglepte az elemzőket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa: a testület tegnapi ülésén 100 bázisponttal, 8,50 százalékra mérsékelte az irányadó rátát, holott a szakértők döntő többsége feleekkora vágásra számított. Az MNB fél év után nyúlt a kamathoz: legutóbb január végén módosítottak a monetáris kondíciókon. (A lépést követően a forint árfolyama csaknem egy százalékkal, a 268-as szint fölé gyengült az euróval szemben, ám ez elsősorban régiós piaci fejleményekkel – az IMF és Lettország megállapodásának húzódásával – magyarázható, hiszen egész nap a régiós devizákkal összhangban mozgott a hazai fizetőeszköz.)
Simor András jegybankelnök tájékoztatása szerint a monetáris tanács tagjai 50, 75 és 100 bázispontos vágás mellett is voksoltak, végül szoros eredményben az utóbbi változat kapott többséget.
A jegybankelnök úgy véli, több tényező is alátámasztotta a lépést: egyrészt a gazdaság teljesítménye nagyjából úgy alakul, ahogyan azt az MNB májusi inflációs előrejelzésében prognosztizálta, másrészt pedig a lakossági fogyasztás visszaesése is nagyobb lehet a vártnál. Ami pedig az inflációt illeti: bár Simor András szerint az árindex egy kissé magasabb, mint amelyre az előző negyedévben számítottak, ez jórészt egyedi tényezőkre vezethető viszsza. Emellett rámutatott: az elmúlt hónapokban jelentősen javult a régió és Magyarország kockázati megítélése.
Ami a jövőt illeti: Simor szerint a tanács „nem kötelezte el magát semmilyen további akció mellett”, hanem arra a véleményre jutott, hogy a kamat további csökkentésére akkor nyílik lehetőség, ha az infláció továbbra is a célértéken vagy az alatt lesz.
Az elhangzott érvek ellenére a 100 bázispontos vágás láthatóan váratlanul érte az elemzőket. „Veszélyes lehet, hogy kevésbé kiszámítható a jegybanki politika, ennek nincs jó üzenete a befektetők felé, bár a döntést alá lehet támasztani” – mondja Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője.
Sokat javult Magyarország befektetői megítélése, a nemzetközi piacokon jó a hangulat, emellett értékelik, hogy uniószerte hazánkban lesz az egyik legalacsonyabb a költségvetési deficit. Az ötéves magyar államkötvény CDS-felára a tavaly októberi szintre csökkent, és a forint is erős maradt – sorolja Kovács.
Inflációs szempontból is alátámasztható a jegybanki döntés – állítja Barta György, a CIB Bank makroelemzője –, az adóemelések miatti drágulás okozta inflációs púp ugyanis jövőre kiárazódik, a monetáris politika időhorizontján célérték alá süllyedhet az infláció. A meghozott kormányzati intézkedések is egyre több teret adnak a lazításra, mivel enyhítik az ország finanszírozhatóságával kapcsolatos piaci aggályokat. A monetáris lazítás a gazdasági növekedés szempontjából is lényeges, hiszen a jelenlegi korlátok között a fiskális politikának nincs lehetősége jelentős növekedésösztönző programok indítására. „A kamatok csökkentése a forintalapú hitelezés versenyképesebbé tétele miatt is fontos” – mutat rá a CIB makroelemzője, aki az év végén 7,5 százalékos alapkamatot is elképzelhetőnek tart.
Már a nagyon sikeres eurókötvény-kibocsátás is növelte az esélyét annak, hogy az MNB a várakozásoknál is nagyobbat vágjon – véli Orosz Dániel, az Axa szakértője. A kedvező középtávú inflációs kilátások mellett ugyanis a forintnak sikerült hét hónapos csúcsra ugrani, a hazai fizetőeszköz volatilitása is jelentősen csillapodott, és sokkal könnyedébben elviselt még egy drasztikusabb kamatvágást is.
A kamatvágás ellenére viszont még mindig a hazai irányadó ráta az egyik legmagasabb a régióban: térségünk államai közül csak Románia, Szerbia és Horvátország tart érvényben a hazainál nagyobb alapkamatot. Ekkora mértékű vágásra ugyanakkor már reagálnak majd a hazai bankok is, bár két számjegyű lakossági betéti kamatokra valószínűleg még bőven akad majd példa a piacon. VG
Maradnak az euróhitelek
A magyarországi ügyfelek számára továbbra is az euró marad az első számú hiteldeviza, és nem valószínű, hogy a forintkölcsönökkel szembeni averzió hirtelen megszűnne a piacon – mondta a Bloombergnek Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke.A hitelek iránti kereslet – tette hozzá – az idén várhatóan tovább mérséklődik Magyarországon, és csak azután – a következő három-négy évben – lehet újabb fellendülés.
A hitelek iránti kereslet – tette hozzá – az idén várhatóan tovább mérséklődik Magyarországon, és csak azután – a következő három-négy évben – lehet újabb fellendülés.-->


