A hazai háztartásoknál szeptember végén 7817,6 milliárd forintnyi kölcsön volt kinn, ez alig százmilliárd forinttal több a decemberinél, és „mindössze” 13,6 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi értéket. Ezen belül a lakáscélú kölcsönök 12,9, a fogyasztásiak 15,6 százalékkal gyarapodtak. Figyelemre méltó viszont, hogy a szektor folyószámlahiteleinek állománya lassan, de folyamatosan gyarapodott, így a szeptemberi, 430 milliárd forint körüli mennyiség 17,1 százalékos éves emelkedést tükröz.
Betéti oldalon hasonló mértékű – 13 százalékos – volt az MNB által kimutatott éves növekedés, és a szektor által elhelyezett pénzmennyiség szeptember végén már meghaladta a 7 400 milliárd forintot. A hasonló ütemben gyarapodó hitel- és betétállományt produkáló első három negyedévhez viszont több, a háztartásoktól független tényező is kellett: egyrészt a forint árfolyama a márciusi mélypont után mind az euróhoz, mind a svájci frankhoz képest jelentősen korrigált, illetve a magas kamatszint miatt sok egyéb megtakarítás is betétekbe vándorolt.
A szeptember egyébként hasonlóan alakult a megelőző hónapokhoz képest. A háztartások ekkor is betételhelyezők voltak: a forintbetéteknél 34,1, a devizabetéteknél 18,6 milliárd forint nettó elhelyezés történt. A szezonálisan nem igazított állományi adatok szerint a háztartások forinthitel-állománya 11,3 milliárd forinttal nőtt, a devizakölcsönöké pedig 17,4 milliárddal csökkent ebben a hónapban, elsősorban az átértékelődés és egyéb változás okozta hatás miatt. A forintbetétek szezonálisan nem igazított állománya 2,2 milliárd forinttal csökkent, viszont a devizabetéteké az átértékelődés és egyéb változás okozta csökkenés ellenére 6,6 milliárddal nőtt.
