Átalakulóban a járműhitel-piac

Komoly változások előtt áll a hazai gépjárműhitel-piac. A két legfontosabb elem, hogy csökken a kereskedőknek a pénzügyi szolgáltatók által fizethető jutalék nagysága, és a jövőben a kifizetés sem egy összegben, szerződéskötéskor, hanem a futamidő alatt, egyenletesen történik majd. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiadott felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SREP) tájékoztató alapján pedig ezenfelül több ponton is szigorodnak a játékszabályok, ez mind a kereskedőknek, mind a pénzügyi szolgáltatóknak az eddigieknél kissé jobban behatárolja a mozgásterét.

A kiemelten kockázatos portfóliókhoz kapcsolódó többlettőke-előírásokról szóló felügyeleti anyag szerint kockázatosnak minősül (így drasztikus többlettőkeképzést von maga után) minden olyan konstrukció, amelyben az ügynöknek (a járműkereskedőnek) fizetett jutalék meghaladja a közvetített hitelösszeg 12 százalékát, majd július 1-jétől 9, jövő év elejétől pedig 5 százalékra mérséklődik ez a plafon.

Az útmutató viszont tartalmaz egyéb iránymutatásokat is: így például a finanszírozott személygépjármű életkora a futamidő alatt nem haladhatja meg a 15, haszongépjárműveknél pedig a 12 évet, és az ügyfélnek legalább negyedévente tőke- és/vagy kamattörlesztést kell teljesítenie. Érdekes (viszont könnyen betartható) az a passzus is, amely alapján a finanszírozóknak a hitelbírálat során vagy egy munkáltatói, vagy egy APEH-től származó jövedelemigazolást be kell kérniük, vagy az adósnak kéthavi – jövedelemátutalást is tartalmazó – bankszámlakivonatot kell prezentálnia.

A felügyelet által megadott pontok szerint 96 hónapos (8 éves) lehet a maximális futamidő, egyenletes (annuitásos) havi törlesztőrészletek mellett, a finanszírozott összeg pedig nem lehet nagyobb, mint a jármű korrigált piaci értékének 80 százaléka. Ez utóbbi szabályokat viszont felülírja majd a közeljövőben várhatóan megjelenő, a „körültekintő, felelős lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról” szóló rendelet, amelyről a tavalyi utolsó ülésén döntött a kabinet. A láthatóan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavalyi javaslata alapján készült jogszabály szerint ugyanis a vásárlásra nyújtott hitel futamideje nem lehet hosszabb 84 hónapnál, vagyis 7 évnél. Ezenkívül a forinthiteleknél a kölcsön nem lehet nagyobb, mint a jármű piaci értékének 75, euróhitelnél 60, egyéb deviza esetében pedig 45 százaléka. Ha pedig lízingről van szó, 80, 65, 50 százalék az irányadó szám.

A Magyar Lízingszövetség és a PSZÁF a múlt héten egyeztetett a SREP tájékoztatóról, ahol az egyes, a szolgáltatók számára nem egyértelmű pontok tisztázása volt a cél – árulta el lapunk érdeklődésére Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. A szervezet – tette hozzá – támogatja mind a jutalékszint csökkentését, mind a jutalékok egyenletes (speratív) kifizetését, hiszen ezek mérséklik mind a finanszírozó kockázatát, mind az ügyfelek törlesztési terheit.

A piac számára ugyanakkor – vélekedett a főtitkár – hagyni kell időt arra, hogy felkészüljön a változásokra, ezért helyes, hogy fokozatosan és nem egy lépcsőben csökken a jutalék mértéke. A feltételek átalakulását pedig – tette hozzá – a fogyasztói hitelekről szóló jogszabály szintén idei hatálybalépése is elősegíti, hiszen a finanszírozóknak már nem lesz lehetőségük a tőkéhez viszonyított 4-5 százalékos előtörlesztési díjak beszedésére az idő előtt lezárt szerződéseknél. Az az állapot mindenesetre, ahogy a piac eddig működött – hangsúlyozta Lévai Gábor – extrémnek tekinthető, hiszen a kereskedőnek normál feltételek szerint nem az esetenként két számjegyű jutalékból, hanem elsősorban az importőrtől kapott árrésből kellene megélnie.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint november végén 292,1 milliárd forintnyi gépjárműhitel volt a háztartásoknál, ez 3,8 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Az új kihelyezések mértéke viszont elenyésző, alig éri el a milliárdos nagyságrendet.

A hazai, háztartásoknak nyújtott gépjárműhitelek 90 százaléka svájci frank alapú, amelyre az elmúlt bő egy év alatt keményen rá is fáztak az adósok, egyrészt az árfolyam, másrészt a kamatok alakulása miatt. Ez utóbbiaknál a jegybank statisztikái szerint az idén májusban következett be a csúcspont (akkor átlagosan évi 17,1 százalékot számítottak fel a hitelekért a szolgáltatók), ám azóta kis mértékben bár, de mérséklődött az ügyfeleket terhelő kamat is. BM