Ahogy az alapkamat és az állampapírpiaci hozamok mérséklődnek, úgy csökkennek a betétkamatok is a hazai piacon. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint tavaly decemberben már csak 6,42 százalékos kamatot fizettek a bankok átlagosan a náluk elhelyezett lekötésekre, vagyis egyetlen hónap alatt bő fél százalékponttal ment lejjebb a kamatszint. A helyzet pedig januárban sem javult, a hazai nagybankok a megtakarításokra alig 6-7 százalék körüli kamatot fizetnek csupán, azt is gyakran feltételekhez kötik.
A magasabb kamat egyik legjellemzőbb feltétele a hitelintézeteknél az, hogy a kliens „új összeget” hozzon a bankba, vagyis növelje megtakarításait. Ezzel a módszerrel lehet a legkönnyebben ügyfeleket elorozni más bankoktól, hiszen a „kamatvadászok” már egy kicsivel nagyobb hozamért cserébe is lecserélhetik korábbi bankjukat.
Kiemelkedő kamatot ígér most új pénzekre egyebek között az UniCredit és az OTP is, előbbi bank 7,5 százalékot fizet két hónapra, utóbbinál 7 százalékos kamatot kaphatnak azok, akik legkevesebb 300 ezer forinttal növelik megtakarításaik összegét - ráadásul a kamathoz előre hozzájuthatnak.
Szintén kedvelt fogás a bankoknál, hogy magasabb betétkamatokkal jutalmazzák az aktív ügyfeleket, vagyis azokat, akik a hitelintézet többféle szolgáltatását is igénybe veszik, például csoportos beszedési megbízást adnak folyószámlájukról, jövedelmüket a bankhoz utaltatják, vagy gyakran használják a bankkártyájukat. Az OTP Banknál például azoknak jár plusz kamat, akiknek a számlájára jövedelem-jóváírás érkezik, vagy értékpapírszámlát nyitnak a banknál. Az ilyen kliensek akár 6,5 százalékos kamatot is kaphatnak betéteikre négy hónapos lekötés mellett.
A K&H-nál is 6,5 százalékos kamat jár a 2 hónapos betétre, ha az ügyfél legalább két csoportos beszedési megbízást ad, vagy dombornyomott kártyát igényel a számlájához, esetleg vállalja, hogy havonta 5 ezer forintot utal át a takarékszámlájára, befektetési alapba vagy életbiztosításba. Az Ersténél a csoportos beszedési megbízásokra és a kártyás vásárlásra jár a 0,5-1,8 százalékpont közötti értékű bónuszkamat az 5-5,5 százalékos betétkamatokon felül. A CIB Bank ennél nagyvonalúbb, náluk 7,5 százalékos kamatot fizet a három hónapos betét, ha az ügyfél a jövedelmét CIB-es számlára utaltatja.
A csökkenő kamatszintek ismét divatba hozták a különféle kombinált konstrukciókat. Az MKB Bank a már megszokott „Hozamtrió” fantázianevű konstrukcióval próbálkozik. A társaság csaknem 11 százalékos kamatot is hajlandó fizetni a megtakarítás egyharmadát képező bankbetétekre 3 vagy 6 hónapos futamidőre, ha a kliens a pénz másik harmadát befektetési alapba, harmadik részét pedig kötvénybe vagy életbiztosításba teszi. Szintén magas, csaknem 10 százalékos kamat jár azoknak, akik befektetésük feléből MKB BRIC tőkevédett származtatott alapot jegyeznek.
A K&H-nál is extra kamat jár annak, aki befektetési alapot vásárol. A bónusz attól függ, a megtakarított pénz mekkora hányada kerül az alapba. Ha a kliens legalább a feléből befektetési jegyet vesz, 9 százalékos betétkamatnak örülhet egy két hónapos lekötés erejéig. Hasonlóan magas kamat ütheti a markát akkor is, ha megtakarítása legalább 50 százalékát életbiztosításba teszi. A CIB Bank is a normál betétkamatnál magasabb, 7,5 százalékos kamatot fizet a három hónapos lekötésekre a kombinált termékekbe fektető ügyfeleknek. A hitelintézetnél ehhez kötvényt és befektetési alapot is lehet választani a bankbetét mellé, de Fundamenta lakástakarékpénztári szerződés mellé is járhat a kiemelt kamat.
Érdekes konstrukció az Erste betétpárosa, ebben ugyanis két betéti termék kombinációjáról van szó. A hitelintézetnél 8,5 százalékos kamat kapható a 3 hónapos lekötésre abban az esetben, ha a kliens megtakarított pénzének 70 százalékát 12 hónapra is hajlandó lekötni - igaz, azt már csak 6 százalékos kamattal.
