Éltek és virágoztak tavalyig a pénzügyi vállalkozások – a statisztikák legalábbis ezt mutatták.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) lévő adatsorok szerint a lízing- és faktorcégek, valamint a sokat emlegetett jelzáloghitelezők 2007-ig jóformán évről évre növelték nyereségüket. 2008-ban aztán volt egy kis megingás, és a szektor adózott eredménye a korábbi 47 milliárdról 30 milliárd forint alá csúszott, tavaly pedig beütött a krach. A pénzügyi vállalkozások a PSZÁF adatai szerint csaknem 17 milliárd forintos veszteséget értek el, ami főleg annak volt köszönhető, hogy leírásaikat és céltartalékaikat több mint a két és félszeresére 115,6 milliárd forintra kellett növelniük. A cégek eközben egyébként összementek: eszközeik mintegy 10 százalékkal 3 ezer milliárd forintra zsugorodtak.

A pénzügyi lízing állomány például a felügyelet adatai szerint 11 százalékkal csökkent tavaly, 904,6 milliárd forintra. A lízingcégek problémái már régóta köztudottak. Tavaly a lízingpiac több mint 60 százalékkal esett vissza – közölte nemrég a Magyar Lízingszövetség. A lízingcégek által finanszírozott eszközök értéke 2009-ben 468 milliárd forint volt, igaz az utolsó negyedévében már tapasztaltak némi javulást a piaci szereplők, a visszaesés mértéke ugyanis 57 százalékra mérséklődött 2008 hasonló időszakához képest. 

A Lízingszövetség felmérése szerint egyébként a lakossági szegmensben a lízingpiac idén eléri a mélypontot, a tavalyi évet megközelítő szerződésállományra lehet számítani, de természetesen sok függ a lízingpiaci szereplők portfolió kezelésétől és céltartalék képzési gyakorlatától is. A kkv finanszírozás területén enyhe piacbővülésre számítanak abban az esetben, ha megindul a Ekkor ugyanis élénkülnének a beruházások, aminek nagy része lízing formájában valósulhatna meg.

A jelzáloghitelezéssel foglalkozó cégek helyzete sem rózsás. A hitel- és pénzkölcsön-portfóliók a pénzügyi vállalkozásoknál tavaly 15 százalékkal mentek összébb, s így 1500 milliárd forint környékére csökkentek, az ingatlanfinanszírozásból származó követelések értéke viszont nem zsugorodott, sőt kis mértékben még nőtt is 472 milliárd forintra. Ebből az összegből egyébként nem egészen 200 milliárd forintnyit tesznek ki a háztartások hitelei. A PSZÁF nemrég vette górcső alá ezeket a vállalkozásokat, és megállapította, hogy a lakossági jelzáloghitel-piac egészéhez képest viszonylag kis számú, összességében mintegy 18 ezer ügyfélszerződést kezelnek (ez a bő 1,1 millió darab ingatlanfedezetű lakossági hitelszerződés töredéke).

Ez sem marad már sokáig így. A pénzügyi válság hatására ugyanis a vizsgálat alá vont tíz pénzügyi szereplő szinte mindegyike valamelyik kereskedelmi bank által refinanszírozott intézmény volt, s meg kellett tapasztalnia, hogy a forrásai megdrágultak, elapadtak vagy jelentősen csökkentek. A jelzáloghitelező pénzügyi vállalkozások döntő többsége így ma már kizárólag a meglévő ügyfélkör kezelésével foglalkozik, és olyanok is vannak, amelyek ügyfélkörül átruházásáról tárgyalnak. Az sem fog jót tenni a vállalkozásoknak, hogy a PSZÁF a refinanszírozó bankok számára dupla tőkekövetelményt írt elő a pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott kihelyezésekre.

A PSZÁF egyébként nemrég igen súlyos megállapításokat tett a jelzáloghitelező pénzügyi vállakozásokkal kapcsolatban. A hatóság vizsgálatai megállapították, hogy az érintett intézmények többsége súlyosan megsértette a fogyasztói érdekeket, több esetben a jogszabályok megsértésével, más esetekben – még ha a jog betűjét szó szerint értelmezve be is tartotta – egyéb, az ügyfél érdekével ellentétes eljárásaival. Emellett az üzleti megbízhatóságát tekintve rendkívül jelentős kockázatokkal működik.

Az érintett jelzáloghitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest tavaly ősszel már közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban.