Hitelek: olcsóbb kiszállni
A nagy áresést persze igen hatékonyan kikényszerítette a nagy részben már most is hatályos jogszabály. A törvény rendelkezései szerint a jelzáloghiteleknél is legfeljebb a tőketartozás 2,5 százalékát kérhetik el pluszköltségeik fedezésére a pénzügyi szolgáltatók, de csak abban az esetben, ha jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződésről van szó, és a kamatperióduson belül – tehát nem a fordulónapon – óhajt fizetni az ügyfél.
Az egyéb jelzáloghiteleknél viszont már a tőke 2 százalékát sem haladhatja meg az előtörlesztési díj címén felszámolt költség, az egyéb hiteleknél pedig 0,5, illetve egy százalék a maximum, attól függően, hogy egy évnél kevesebb vagy több van hátra a kölcsön futamidejéből.
Emellett a jogalkotó egy sor kivételt is beépített a hitelintézetek kezét megkötő feltételek közé: így például nem lehet előtörlesztési díjat felszámítani akkor, ha hitelfedezeti biztosítás terhére történik a tranzakció, vagy ha az ügyfél által – évente legfeljebb egyszer – kifizetett összeg nem haladja meg a 200 ezer forintot. Szintén lényeges kitétel, hogy a pénzügyi szolgáltató nem számolhat fel előtörlesztési díjat akkor sem, ha a hitel fennmaradó összege nem haladja meg az egymillió forintot, és az elmúlt egy éven belül az ügyfél nem élt a rendkívüli visszafizetés lehetőségével.
A bankok egy része ráadásul nem is használja ki a jogszabály által meghagyott mozgásteret. Több, az ingatlanhitelezésben jelentős szerepet játszó szolgáltató is megelégszik 1-1,5 százalékos előtörlesztési díjjal a lakossági jelzáloghiteleinél, holott alapesetben ezeknél a kölcsönöknél két százalék a plafon. Érdekes ugyanakkor, hogy több bank is – így például az Erste, a K&H vagy a Raiffeisen – jobban megnyomja a ceruzát abban az esetben, ha a kliens úgy dönt, hogy teljes egészében lerója hátralévő tartozását.
A lecsökkentett előtörlesztési díjaknak ugyanakkor most még vélhetően nincs drámai hatásuk a bankok díjbevételeinek alakulására, hiszen a gálánsabb ajánlatok kizárólag az új, március elseje után megkötött szerződésekre érvényesek. Ezeknél pedig nem várható, hogy rövid távon tömegesen döntenének az ügyfelek a hitel gyors visszafizetése mellett.
A friss jogszabály rövid távon mérsékelt hatásában emellett az is szerepet játszik, hogy az elmúlt egy évben drasztikusan visszaesett az új folyósítású lakossági hitelek mennyisége. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint például februárban mindössze 20 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki a hazai pénzügyi szolgáltatók, ez alig egynegyede a válságot megelőző időszakban megszokott havi mennyiségnek.
Az előtörlesztés szempontjából érdekesebb, régebben folyósított hiteleknél ugyanakkor érthetően nem nagyon igyekeznek – mivel nem is kötelesek – érvényesíteni az új feltételeket a bankok. A régi típusú, 2003 decembere előtt felvett támogatott hiteleknél még mindig nem ritka a fennálló tőketartozásra vetített 3-4 százalékos előtörlesztési díj sem, amely így a szerződés lezárásakor több százezer forintos pluszkiadást jelenthet az ügyfélnek. BM