Ausztrália lesz a következő, Brüsszel újabb nagy szabadkereskedelmi megállapodás kötésére készül
Akár már februárban új szabadkereskedelmi megállapodás megkötésével dicsekedhet Brüsszel, felgyorsulnak ugyanis a tárgyalások az Európai Unió és Ausztrália között. Don Farrell ausztrál kereskedelmi miniszter a jövő héten érkezik Brüsszelbe, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is Canberrába repül még ebben a hónapban, hogy elhárítsa az esetleges utolsó akadályokat.
Az EU és Ausztrália között 2018-ban kezdődtek, de öt évvel később megrekedtek a tárgyalások a mezőgazdasági termékeket érintő nézetelérések miatt, mert a 27-ek nem voltak hajlandók eléggé megnyitni a piacukat elsősorban a marhahús előtt.
Azóta azonban Donald Trump amerikai elnök vámpolitikája miatt Brüsszel igyekszik minél több új partnert keresni, megszületett a szabadkereskedelmi megállapodás a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercosur) és Indiával, a következő pedig minden jel szerint Ausztrália lesz, amellyel a ritkaföldfémek területén már együtt is működik az EU.
Németország támogatja a megállapodást
Az EU célja a megállapodásokkal új piacok biztosítása és a kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálása. Ez utóbbit sürgette a jelenleg éppen Canberrában tárgyaló Johann Wadephul német külügyminiszter is.
„Diverzifikálnunk kell, olyan kockázatcsökkentő politikát folytatni, amely lehetővé teszi Németországnak és az Európai Uniónak, hogy ellenálljunk a nagyhatalmak által gyakorolt nyomásnak, és megőrizzük nemcsak gazdasági, hanem különösen politikai függetlenségünket” – idézte a szavait a Bloomberg.
Wadephul újságíróknak megerősítette, hogy szeretné, ha gyorsan megszületne a szabadkereskedelmi megállapodás,
erősödne a két fél közötti együttműködés az ellátási láncokat és a kritikus fontosságú ásványkincseket illetően.
Ez utóbbi különösen fontos a német ipar számára, mert tavaly jelentősen emelkedett az elektromos autóktól a szélerőművekig számtalan termék gyártásához kulcsfontosságú ritkaföldfémek beszerzési költsége.
Ráadásul hiába adta ki Peking december elején az első hosszabb távú, egy évre szóló exportengedélyeket, a német gyártók nem szerepeltek a kedvezményezettek között, a fegyvergyártókat, például a Rheinmetallt pedig nem is mentesítették a korlátozások alól.
Gyengül Ausztrália alkupozíciója
A legkritikusabb kérdés most is, mint 2023-ban az, hogy az EU mennyire kész megnyitni a piacát az ausztrál mezőgazdasági termékek, elsősorban
- a marha-
- és a bárányhús
előtt.
Farrell annak idején azért állt fel a tárgyalóasztaltól, mert Brüsszel nem volt hajlandó engedni a kvótákat illetően – emlékeztetett az ausztrál NewsWire hírportál.
Értesülésük szerint azonban most Farrell és uniós partnere, Maros Sefcovic kereskedelmi biztos nagyon szeretne megállapodásra jutni, és ez segítheti, hogy jó a személyes kapcsolatuk. Farrell azonban azzal is tisztában van, hogy
minél tovább húzódik a megállapodás aláírása, Ausztráliának annál rosszabb az alkupozíciója az indiai és a Mercosur-egyezmény miatt.
Brüsszel kényes helyzetben van
Újabb lehetőséget kínál azonban a megállapodásra Von der Leyen tervezett ausztráliai látogatása, amelyre a hónap második felében kerül sor.
A szabadkereskedelmi egyezmény megnyitná a két fél piacát, és becslések szerint 2030-ra akár 7,4 milliárd dollárral is növelheti Ausztrália GDP-jét. A hosszabb távú modellek pedig az ausztrál reál-GDP akár 0,6 százalékos növekedését prognosztizálják.
Brüsszel azonban kényes helyzetben van, mert a megemelt mezőgazdasági kvóták miatt magára haragította az európai gazdákat és az Európai Parlamentet a Mercosur-megállapodással. Azzal szemben az Indiával kötött egyezményből nagyrészt kimaradtak a mezőgazdasági termékek.
Ajánlott videók
