Azzal, hogy 273 forintnál is drágább (azóta már 274 fölé is ment a hazai valuta - A szerk.) az euró a bankközi piacon, csupán az következett be, hogy a hazai fizetőeszköz kezd komolyabban reagálni az európai eseményekre. Az utóbbi időben, mintha a forint kissé kivonta volna magát a természetes piaci mozgásoból - értékelte kérdésünkre a kedd délutánra kialakult helyzetet Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója.
Eközben nem szabad elfelejteni, hogy az euró is gyengül, s a kockázatos eszközök forgalma is megnőtt a piacon. A görögök számára megszavazott segélycsomag kétségtelenül ad némi megnyugvást a piacoknak, ám Spanyolországot, Portugáliát és Olaszországot nem véletlenül emlegetik az ugyancsak veszélyezetett tagállmok között. Magyarország azonban más kategórába tartozik - hangsúlyozta Forián Szabó Gergely -, míg ugyanis az EU említett tagállamai az euróövezethez tartoznak, és a válság nyomán a gazdaságélénkítési intézkedésekre koncentráltak, költekeztek, addig nálunk jelentős visszafogásokkal költségvetési megszorításokat és egyensúlyjavító intézkedéseket hajtottak végre.
Hozzátéve, hogy mindez persze nem enyhíti Magyarország államadósság problémáját, ami ma is jelentős kockázatokat hordoz.
Összességében tehát a forint keddi gyengülése teljesen érthető és benne van a reális tartományban. A befektetési igazgató szerint, a külső hatásokon kívül az jelentheti a valós veszélyt a forint árfolyamára, ha a piac "megszokja", hogy sem a magyar kormány, sem a jegybankelnök nem akar erős nemzeti valutát.
A spanyol veszély és az a német vélemény, amely szerint 2012-ig biztosan nagyobb tőkeigénye lesz a görög gazdaságnak a megítélt 110 milliárd eurós hitelcsomagnál, ezen a héten is bizonytalanságban tarthatja a piacokat. Mindezt csak fokozták a Kínából, a feldolgozó iparról érkező negatív hírek - fejtette ki kérdésünkre a K&H Bank elemzési igazgatója. Barcza György szerint a piac tehetetlenségénél fogva sodródik, amely megmagyarázhatja az újabb forintgyengülést.
